Átalakítják a köztisztviselők bérrendszerét
Alapjaiban átalakul és a piaci jövedelmekhez igazodik a közszolgák bérezése egy lapunk birtokába került előterjesztés szerint. Az átalakítást megalapozó felmérés szerint a jelenleg bruttó 712 ezer forintért dolgozó szakállamtitkárok a magánszférában, hasonlóan felelős beosztásban, havi 2,5-3 millió forintot keresnének.
Szetey kontra Draskovics-törvény?
Míg a Szetey Gábor nevével fémjelzett munkaköralapú illetményrendszer átszabná a minisztériumi apparátusok - illetve idővel talán a teljes központi közigazgatás vezető posztjain dolgozók -, bérrendszerét, az önkormányzati köztisztviselők is új helyzettel ismerkedhetnek. Draskovics Tibor tárca nélküli miniszter fennhatósága alatt ugyanis külön "illetményreform" készült azokra, akiket a Szetey-féle átszervezés nem érint. Ez megszüntetné a fizetési fokozatokat, a köztisztviselőket pedig évente értékelné. Az eddigi automatikus jövedelemugrások helyett a béremeléseket a jövőben teljesítményértékeléshez kötnék. A törvényi szöveg szerint a köztisztviselők fizetésének alapja a jövőben saját kategóriájuk legalacsonyabb bérbesorolása lenne, amelyhez képest a teljesítményük alapján kaphatnának többet. Varga László, a közszféra dolgozóit képviselő Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke azt mondta: nem tud véleményt mondani a koncepcióról, mert arról a kormány nem egyeztetett a szociális partnerekkel. (Kun J. Erzsébet)
A közszolgák bérrendszerének kis túlzással forradalmi átalakítására készül a kormány egy lapunk birtokába került előterjesztés szerint. A kormánydöntésre váró dokumentum alapja egy felmérés, amely először teszi összehasonlíthatóvá a központi államigazgatásban dolgozók jövedelmét a magánszférában, hasonlóan felelős beosztásban adott fizetésekkel.
A kutatásból az derült ki, hogy míg az alacsonyabb pozíciókban a közszolgálat sokszor jobban fizet, mint a piaci szféra, a vezetői beosztásokban ez az arány nemcsak fordított, de a jövedelmi szakadék óriásivá nő. Egy kevésbé fontos területen dolgozó minisztériumi osztályvezető bruttó 412 ezer forintos havi illetménye csaknem eléri a piaci jövedelem alsó negyedét, egy kiemelten fontos területet felügyelő pénzügyminisztériumi főosztályvezető nem egész 530 ezer forintos fizetése viszont már köszönő viszonyban sincs azzal, amit hasonlóan felelős munkakör betöltéséért a magánszféra fizet: a piaci átlag itt havi 1,5 millió forint.
Egy PM-szakállamtitkár esetében az eltérés még nagyobb: a 712 ezer forintos illetménnyel szemben a privát szférában kapható fizetés havi bruttó hárommillió forint körül mozog.
A jelentős bérkülönbség magyarázza, hogy a közigazgatás nem vonzza a kvalifikált, tapasztalt munkaerőt, miközben a tárcák felsővezetői posztjain viselt felelősség esetenként jóval nagyobb, mint amit a legtöbb magánvállalatnál viselnie kell. A Szetey Gábor államtitkár irányítása alatt készült új, munkaköralapú illetményrendszer ezt a problémát orvosolná.
Vezetői fizetések
Az új szisztéma, amit 2008. január elsejével elsőként a minisztériumok vezetőire alkalmaznának, hasonló ahhoz, amelyet a multinacionális vállalatok régóta használnak, de alkalmazzák a nyugat-európai közigazgatásban is több helyen, így a szomszédos Ausztriában. Míg eddig a minisztériumi főosztályvezetők például nagyjából hasonló fizetést vihettek haza, függetlenül attól, hogy mely tárca milyen súlyú területét felügyelték, az új rendszer az osztályvezetők, főosztályvezetők és szakállamtitkárok között is differenciálna a munkakör betöltéséhez szükséges tudás és felelősség alapján. A főosztályvezetők munkaköri besorolása egy hatfokú skálán változhat. A besorolást egy átfogó munkakörfelmérés alapozta meg, amelyet az év végére a minisztériumok nem vezető beosztású alkalmazottaira is elkészítenek. Ez alapján szabnák meg az egy-egy poszt betöltéséhez szükséges képzettséget, írhatnak ki pályázatot a munkakör betöltésére, biztosítanak képzést, karrierlehetőséget és bért.
Megszűnik a nyelvpótlék
Az új bérrendszerrel nemcsak a jelenlegi köztisztviselői bértábla szűnne meg, de a pótlékok, köztük a nyelvpótlék is. Az új rendszerben ugyanis pontosan meg lesz határozva, mely posztokon van szükség nyelvtudásra - ott a fizetés is ennek megfelelően magasabb lesz. A pótlékok tehát beépülnének az új bérekbe. Mi több, az előterjesztés szerint a jövedelme senkinek sem csökkenhet az átalakítás miatt. (R. R.)
Bár az előterjesztés szerint a munkaköri szintekhez rendelt havi illetmény alapja a hasonló munkakörben magánszférában elérhető jövedelem, attól egyelőre nem kell tartani, hogy egy minisztériumi vezető a piacihoz hasonlatos fizetést visz haza. A munkakörökhöz csatolt bérsáv közepe a piaciénak az alsó tíz százaléka lesz. Vagyis egy vezető közszolga a bérfelzárkóztatás után is átlagosan anynyit kereshet majd, mint a magánszférában hasonló poszton dolgozó legrosszabbul fizetett tíz százalék. Illetve: ennyit sem. Ez ugyanis az illetménysáv közepe, amitől lefelé is, felfelé is 20 százalékkal térhetnek el a jövedelmek. A felzárkóztatás pedig csak addig tart, amíg az adott vezető a sáv alsó szélét eléri, ami tehát a piacon legroszszabbul fizetett tíz százalék átlagjövedelménél még 20 százalékkal kisebb havi bért jelent.
De ez is több persze, mint amennyit a tárcák alkalmazottai most keresnek: az előterjesztés szerint jelenleg az érintett minisztériumi vezetők 58 százalékának a megszabott minimum alatti a havi illetménye, és alig hét százaléké van a maximum felett. További 35 százalék jövedelmét érdemben nem érinti az új rendszer bevezetése.
A kormánykabinet előzetes döntése szerint, bár az új rend a jövő évtől lép hatályba, 2008-ban még nem, csak 2009-ben kezdődne a bérfelzárkóztatás: a különbség felét 2009-ben kapnák meg a vezetők, a kiegészítés másik felét 2010-ben. Ehhez a felzárkóztatásban részesülők illetményét 2009-ben átlagosan mintegy 13, 2010-ben csaknem 11 százalékkal kellene emelni a dokumentum szerint.
Azt, hogy a felzárkóztatás első, 2010-ig meghatározott lépcsőjével nem lőtt túl magasra a kormány, jól mutatja, hogy a két év alatt tervezett béremelések költségigénye mindössze 813 millió forint lenne a tárcák vezetői esetében. Római Róbert