2007. október 26.
A kisvasutak, a vadregényes bükki és mátrai tájak mellett az otthonokban is találkozhatunk az Egererdő Zrt. tevékenységével A részvénytársasági formában 1994-től működő Egererdő Erdészeti Zrt. Magyarország legnagyobb összefüggő erdővel borított hegyvidéki tájának, az Északi-Középhegységnek három, egymástól eltérő arculatú és egyben leglátogatottabb területein gazdálkodik. A Mátrában, a Bükk nyugati részén és a Hevesi dombvidéken összesen 72 ezer hektáron végzi erdő- és vadgazdálkodási feladatait, valamint nyújt ehhez kapcsolódó szolgáltatásokat. Munkatársai kiemelten fontosnak tartják a természetes erdőkezelést, hiszen a huszonkét állami erdészeti társaság közül az Egererdő dolgozik a legnagyobb, 86 százalékos természetes erdőfelújítási aránnyal. Az ökológiailag értékes, védett területek aránya meghaladja a zrt. által kezelt körzet felét. Itt található a Bükki Nemzeti Park egy része, a Mátrai Tájvédelmi Körzet és a Tarna menti Tájvédelmi Körzet is. Közjóléti szempontból is kiemelkedően fontos szerepe van a társaságnak, hiszen meg kell felelnie a növekvő társadalmi igényeknek: rendben tartja a parkolókat, nyársalóhelyeket, esőbeállókat. A Mátra és a Bükk gyönyörű erdőségei nagyon népszerűek a turisták körében. Ezt mutatja az Egererdő által fenntartott három, nagy látogatottságnak örvendő erdei kisvasút: a Szalajka-völgyben kanyargó szilvásváradi, a folyamatosan fejlődő mátrai, valamint a felsőtárkányi. Az idén négyszázezren utaztak rajtuk, ami az összes magyarországi kisvasúti forgalom negyven százalékát teszi ki. Jelenleg is folyamatban van a Mátravasút fejlesztése: a Gyöngyös-Lajosháza kisvasút felújítása után a 8,4 kilométeres szakaszt három és fél kilométerrel hosszabbítják meg, egészen a gyöngyössolymosi Szalajka-házig. Szilvásváradon háromszáz gépjármű elhelyezésére alkalmas parkolót alakít ki a részvénytársaság. A beruházások mintegy félmilliárd forintba kerülnek. Ezenkívül három arborétum, két múzeum, valamint három erdei iskola teszi teljessé az Egererdő közjóléti tevékenységét. A termelést hét hagyományos erdészet, a káli csemetekert és a gyöngyösi Mátra Parkettagyár végzi. Ezen gazdasági tevékenységekből évente három és fél milliárd forintos árbevételre tesz szert az állami cég. A parkettagyár immár a legmodernebb faipari technológiával rendelkezik, hiszen az utóbbi években négyszázmillió forintért új gépeket szerzett be. Ennek köszönhetően nemcsak a gyártókapacitás bővült évente százezer négyzetméternyi parkettával, hanem a termékpaletta is szélesebb körű választékot kínál a vásárlóknak. Az Egererdő Zrt. jelenleg négyszáz főt foglalkoztat teljes munkaidőben, de ezenkívül számos kisvállalkozást is ellát megrendeléssel. A belső, a szaktárca által kiírt pályázatokra benyújtott anyagaik eddig sikerrel jártak. Az európai uniós forrásokból azonban mind ez idáig önállóan nem nyert az erdőgazdaság, de a cégvezetés tervei szerint ezután az önkormányzatokkal és más cégekkel közösen pályáznának, hiszen az unió inkább az összefogást támogatja. A klímaváltozás és a széndioxid-kvótarendszer bevezetése miatt az erdők óriási jelentőséggel bírnak majd, ezért valószínűleg az Egererdő Zrt. szerepe is mindinkább felértékelődik a jövőben. Azonban az ezekhez fűződő jogok a tulajdonos Magyar Államot illetik. A társaság fontosnak tartja, hogy az erdőterületek privatizációja ne folytatódjon, hiszen az erdészek egy személyben gazdálkodók, természetvédők és a közjóléti igény kiszolgálói is. Az idén az Egererdő Zrt. működési területén minden olyan típusú kártétel előfordult, amely az erdőgazdálkodásra jellemző. Elsődlegesen a fagy és az aszály okozott jelentős károkat, de a viharok és egyes helyeken az árvíz is rombolt. A káresemények közt említésre méltó volt még a tűz, valamint a rovarok által okozott veszteség is. Sajnos idén is többször előfordult, hogy fatolvajok lopták meg az erdőgazdaságot és tettek kárt a növényi kultúrákban. Azonban míg korábban az egyéni szükséglet kielégítésére vágtak ki fákat, ma már inkább a szervezett, nagy értékű lopásra szakosodott csoportok járják az erdőt. A kivágott fa piaci értéke is hatalmas, több tízmilliós nagyságrendű, azonban a biológiai károkozás ezt sokszorosan meghaladja. A részvénytársaság alapvető ökológiai-szakmai célkitűzése, hogy a kezelésére bízott erdőkben továbbra is magas színvonalú gazdálkodást folytassanak, amely biztosítja a hosszú távon fenntartható fejlődést és a biológiai sokféleséget. Az erdőgazdálkodás sajátos helyzetéből ugyanis adódik, hogy árbevétel-arányos jövedelmezősége viszonylagosan alacsony: a körülményektől függetlenül, hosszú távon is kettő-négy százalék körül van. Éppen ezért az erdő nem a befektető cégek, társaságok célterülete, hanem kincsképző eszköz. Gazdasági célja a jövőben is az, hogy az alap- és kiegészítő tevékenységekben, így a faanyag-értékesítésben és a parkettagyártásban is teljeskörűen kihasználja a bennük rejlő ökonómiai adottságokat. A faipari és közjóléti tevékenységben is további, hatékonyabban
