Téma: magyar erdő- és vadgazdálkodás
Lázin Miklós András, Baranya Róbert, Burián Károly, Koczka István Pál, Lánczi Richárd, Niczky Emőke, Wiedemann Tamás
Családi vállalkozássá nőtte ki magát az ország több pontján a természetkárosításnak minősülő falopás. A tolvajok évente milliárdos károkat okoznak az erdők tulajdonosainak.
Borsod a negatív lista élén
A láncfűrészekkel felszerelt bandák az ország szegényebb területein szinte mindennap, de főként a fűtési szezonban ritkítják az erdőket, néhol egész hegyoldalakat csupaszítanak le. A lebukott tolvajokra a fa értékétől és mennyiségétől függő büntetést szabnak ki, az egyre emelkedő gáz- villany- és tűzifaárak miatt azonban egyre inkább megéri nekik az erdők fosztogatása.
Az egyik leginkább veszélyeztetett terület Borsod-Abaúj-Zemplén megye, ezen belül is Domaháza, Hangony és Ózd környéke: itt nagyüzemi módszerekkel pusztítják a rengeteget. A megyében évente négyszáz eljárás indul falopásért, azaz minden napra jut egy eset.
Mint lapunk érdeklődésére Dobi Tamás, a megyei rendőrség sajtóreferense elmondta: azok, akik csak néhány kiló, gyújtósnak mondott fát lopnak el, legfeljebb százezer forintos bírságot kapnak, de ha nagyobb mennyiségű kivágott fa szállítása közben érik tetten az elkövetőket, közmunkával és természetkárosítás miatt börtönbüntetéssel sújthatják őket.
Derékba törik a tölgyeket
"A lopáshoz használt eszközöket, így a lánc- és kézi fűrészeket, valamint a szállító eszközöket a helyszínen lefoglalják, de a tolvajoktól vásárló vevők is pénzbírságot fizetnek, ha a beigazolódik, hogy tisztában voltak a fa eredetével" – mondta Dobi Tamás.
Ha a tolvajok pénzbírságot kapnak is, gyakran nem fizetik be a büntetést, és mivel nagy részüknek nincs vagyona vagy önálló, letiltható jövedelme, szinte lehetetlen behajtani rajtuk a szabálysértésért kiszabott összeget.
Az erdők vámszedőinek útját derékban elvágott tönkök jelzik, s noha az erdészetek mindent megpróbálnak, gyakorlatilag tehetetlenek. Ha a tolvajoknak sikerül kidönteniük a kiszemelt nemes fát, pillanatok alatt "kugliba" vágják, és eladják zsákmányukat.
Trükköző kereskedők
Az illegális fakitermelésnek különböző, mára bejáratott technikái alakultak ki. A legegyszerűbb formája, amikor néhány fős csoportok baltákkal, láncfűrészekkel esnek neki a védett területeknek. A illegális fakitermelés legújabb formája ennél sokkal nagyobb veszélyeket hordoz. Lényege, hogy kerítenek egy általában büntetlen előéletű, nehéz anyagi helyzetben élő embert. A nevére íratják azt az erdőterületet, amelyet nem lehet kitermelni, majd kivágják a területről a fákat, és értékesítik. A tulajdonos ellen ilyenkor eljárás indul, ő a rendőrség és a bíróság előtt is elismeri, hogy tisztában volt a területre vonatkozó vágási tilalommal, de megszorult anyagilag, emiatt kellett értékesítenie a fát.
Az ilyen területek kivágására külön gazdasági társaságokat hoztak létre, több esetben az ő tulajdonukat képezi az az erdő, amelyet átíratnak az új "birtokos" nevére. Később értékesítik a fákat, majd a bíróságon azt mondják, megvásárolták a kitermelt fát, majd továbbértékesítették. A jogi felelősség ebben az esetben a "tulajdonost" terheli, ő általában pénzbírsággal megússza az esetet, de az illegálisan kivágott erdőkből ennél jóval nagyobb hasznuk van a trükköző fakereskedőknek.