A magyar vadgazdálkodás éves szinten mintegy tizennégymilliárdos árbevételt produkál, ennek jelentős részét adják a külföldről érkező vadászok. Habár a hazánkba érkező vendégpuskások száma az összes külföldi látogatókhoz képest elenyésző, mégis az átlagturista költségeinek sokszorosát költik el.
"A vadászat területén nagy múltú ország vagyunk, kitűnő az állományunk, és jól felkészült erdészek kísérik az ide látogató külföldit – mondta lapunknak Papné Wagner Györgyi, a Forst Hungária Kft. értékesítési vezetője. – A legtöbben Németországból, Ausztriából és Svájcból érkeznek, számuk nem növekszik, kialakult egy rendszeresen visszajáró vendégkör."
Az árak területenként változnak, de attól is függnek, hogy mit lő a vendég. Magyarország nem számít olcsó terepnek a piacon.
"Általában a trófea értéke alapján fizetnek, de a szarvasbikát és a dámot kilóra, míg a vadkant az agyar hossza alapján árazzák be" – magyarázta Papné. A kilövésen kívüli egyéb költségeket is a vadásznak kell állnia. Ilyen például az erdészházban töltött éjszaka, az ellátás, a területen történő mozgás, illetve a magyar engedély kiváltása, a trófeabírálat és a -szállítás. Európai uniós csatlakozásunk óta vámmentesen vihető ki az országból a trófea, a magyar kormány azonban a korábban áfamentes trófeákat megadóztatja.
"Évente huszonöt-huszonhatezer külföldi vadász érkezik hazánkba, az utóbbi években több a spanyol és olasz puskás is" – mondta lapunknak Pechtol János, a Magyar Vadászkamara főtitkára. A világranglista tíz legszebb példánya közül egy-egy mindig hazai.
"Ez természeti adottságainknak köszönhető, de az is sokat segít, hogy tudatos és szakszerű vadgazdálkodás folyik az országban" – mondta a főtitkár. Kíváncsiak voltunk, menyire veszik figyelembe az autópálya-építésnél a vadátjáróknak a kialakításában a kamara véleményét. Pechtol János elmondta: a nyugati országokban gyakrabban találkozni ilyesfajta létesítményekkel, az úttest felett átívelő fásított hidak vagy a sztráda alá fúrt alagutak képében tűnnek fel. Ez azért fontos, mert a vadak évszázados váltokon közlekednek, ha autópályákkal elvágják ezeket, akkor egyes populációk génállománya megváltozhat. Magyarországon nem sok ilyen műtárgy készült.
Jól teljesít az ágazat
A vadgazdálkodás bevételei a 2005–2006-os vadászati idényben 14,4 milliárd forintot tettek ki, ebből 5,1 milliárd a külföldi, 2,7 milliárd a belföldi vadászok bérkilövéseiből és a nekik nyújtott szolgáltatások ellenértékéből származott. A 14 milliárd forint kiadásból 1,4 milliárd forintot költöttek a vadkárok megtérítésére. A 2005-ben termelt 5,1 ezer tonna vadhús 24 százalékát exportálták, a többit itthon értékesítették. Az idén őzbakból gyenge közepes, míg szarvasból erős teríték került a vadászok puskája elé. A legjobb agancsokra Bólyon, Gemencen és Segesden találtak a magyar és külföldi vadászok