Természetvédők, rendőrök, vadászok és polgárőrök írtak alá együttműködési megállapodást annak érdekében, hogy a fatolvajok ne dolgozhassanak nyugodtan.Telente teljes fasorok, kis erdők válnak a fatolvajok áldozatául a dél-hevesi térségben.
A kitermelés tavaly már nagyüzemi méreteket öltött, nem "csupán" saját szükségletre, hanem eladásra is vágtak az arra szakosodott brigádok. Az illegális erdőirtás ellen, az apróvadak, ragadozó madarak élőhelyének védelme érdekében most széles körű összefogás körvonalazódik. A napokban Godó Lajos országgyűlési képviselő kezdeményezésére ültek le a rendőrség, a polgárőrség, a vadásztársaságok, valamint a települések képviselői kidolgozni egy cselekvési tervet. - A fatolvajok nagyon súlyos természetkárosítást okoznak minden évben a térségben - mondta a honatya. - A mostani összejövetelen nem csupán a tolvajok elleni cselekvési terv került szóba, hanem az élőhelyfejlesztés lehetőségei is. Az utóbbi évtizedek természetkárosító emberi magatartása nyomán jelentősen csökkent a térség apróvadállománya, gyérült a növényzet, védett madárfajok kerültek veszélybe. A jövőben uniós források által lehetőség lesz ezeket az élőhelyeket rekonstruálni, ám ehhez az szükséges, hogy első lépésben a természetkárosítók működését megakadályozzuk. A térségben mintegy 3000-4000 hektárnyi fa telepítése vált szükségessé, melynek tervét a soproni és a gyöngyösi főiskola szakemberei dolgozzák ki. A fasorok, erdők drasztikus ritkulásának eredménye, hogy mára a vadászok számára már nem cél Dél-Heves, hiszen a pusztuló növényzet egyre kevesebb vadat kínál. Így hiába is beszélünk vadászturizmusról, nincs, ami vonzza a vendéget. Az utóbbi években szinte teljesen eltűnt az átányi, a kömlői és a tiszanánai fasor, ahogy a hófogóként funkcionáló, Besenyőtelek-Kömlő közötti akácos is csak nyomokban él már. - Egy olyan összehangolt akciótervre van szükség, amely előbb megállítja az illegális fakitermelést, hogy utána biztonsággal el lehessen végezni az élőhely- rekonstrukciót - mondta Godó Lajos. A tanácskozáson részt vevő Kiss Tibor r. alezredes, a Hevesi Rendőrkapitányság vezetője szerint még a tél beállta előtt cselekvési tervet kell kidolgozni. A rendőrség többnyire nem rendelkezik olyan terepjárókkal, amelyekkel a határban is biztonsággal mozognának. A vadászoknak van terepjárójuk, ellenben nincs lehetőségük a tolvajokkal felvenni a harcot. - Napokon belül elkészítünk egy olyan, órára lebontott szolgálatvezénylési tervet, amely hatékonyan szolgálhatja a fatolvajok tetten érését - mondta a kapitány. - A vadásztársaságok vagy polgárőrök terepjáróiban minden esetben helyet kap egy szolgálatban lévő rendőr, egy vadász és egy polgárőr. A folyamatos nappali és éjszakai razziákat a tél végig folytatjuk. A vadászok, a mezőőrök és a polgárőrök rendszerint tudják, hol várható fatolvaj felbukkanása, a rendőrnek pedig tetten érés esetén joga van cselekedni. Jó hír, hogy ennek a fokozott odafigyelésnek máris van eredménye, hiszen az elmúlt két hétben Tarnazsadányban, Tarnaszentmiklóson és Kömlőn is fogtunk el tolvajokat. Az összefogásnak ugyancsak örül Tóth László, a Bükki Nemzeti Park Hevesi Füvespuszták Tájvédelmi Körzetének vezetője, aki eddig nem csak a faállomány gyérülésével, hanem az állatvilág élőhelyeinek pusztulásával is szembesülni kényszerült. - Ha azt vesszük, hogy a térségben az erdősültség egy százalék alatt van - mondta -, akkor minden egyes fa kivágása óriási veszteség. A tolvajok rendszerint nem nagy mennyiségben, hanem egyesével vágják a fákat, ám ezen számok a tél végére összeadódnak, s akkor akár már egy kisebbfajta erdő eltűnéséről is beszélhetünk. A természetkárosítók célpontjai leggyakrabban az odvas, kiszáradt fák, amelyek jól égnek. Arra persze nem gondolnak, hogy a szalakóták költőhelyeit tüzelik el. A parlagi sasok rendszerint 50-60 éves fák tetején fészkelnek. Ilyen életkorú és megfelelő magasságú fa már alig van a vidéken. De a bozótosok kiirtása is komoly veszélyeket rejt, hiszen azok a vadfolyosók, búvóhelyek szűnnek ezáltal meg, amelyek a biztonságos életteret jelentik ezen állatoknak. Az élőhely-rekonstrukció évtizedes munka, hiszen a facsemeték felnövéséig nagyon sok idő telik el, s akár egy emberöltő is kell ahhoz, hogy a parlagi sas biztonságos fészkelőhelyet találjon rajta. A térség ökológiai egyensúlya kerülhet veszélybe, ha a természetkárosítás az eddig tapasztalható mértékben folytatódik.
Szuromi Rita
A tolvajok még be is csapnak A fatolvajok eddig nyugodtan dolgozhattak, hiszen a rendőrök rendszerint nem jutottak el a műúttól távol dolgozó kitermelőig. Most a vadásztársaságok terepjáróikkal segítik a rendőröket. Az akcióban számítanak a jóérzésű lakosokra is, akik jelzik majd, ha falopást észlelnek, illetve nem vásárolják meg a lopott fát, hiszen akkor ők is bűnrészeseivé válnak a természetkárosító folyamatnak. Ez utóbbi ráadásul melegágya a csalásnak is, hiszen rendszerint a teherautóról vett fa - bár látszólag olcsó - lemázsálva mégis kevesebbet ér, mint a legálisan kapható.