2007. november 15.
A közhiedelem szerint veszélyben vannak az erdők. Az erdészek szerint nincsenek, sőt állítják, hogy a hazai erdők jobb állapotban vannak és jobban fejlődnek, mint sok más országban, mert a hazai szabályok igen szigorúan megkövetelik, hogy ne csak mennyiségében maradjon meg az erdők területe - hiszen egyetlen négyzetméter erdőt sem szabad úgy kivágni, hogy ne telepítsenek helyére újat -, de a természeti értékeket is komolyan védik. A hazai erdők 58 százaléka állami tulajdonban van, az állami erdőgazdaságok kezelésében. Az 1160 ezer hektárnyi terület 19 erdőtársasága az ÁPV Zrt.-hez tartozik, három pedig a honvédelmi tárcához. Az Állami Erdészeti Szolgálat (amelyet a legutóbbi átszervezések óta Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ Erdészeti Igazgatóságának hívnak) az utóbbi öt-hat évben az ökológiai és természetvédelmi igények alapján kiválónak, illetve jónak minősítette az állami erdők állapotát - mondja Koleszár István, az ÁPV Zrt. ügyvezető igazgatója.
Az erdők becsült piaci értéke több mint ötezermilliárd forint, nem szólva a társadalmi, közcélokat szolgáló, pénzben kifejezhetetlen értéket. Ennek hosszú távú megőrzését a stabil állami tulajdon fenntartásában látják a vagyonkezelők. Az erdők védelme és fejlesztése érdekében az ÁPV Zrt. évek óta nem vont el nyereséget az erdőgazdaságoktól, minden bevételt és hozamot visszaforgatnak az erdők fejlesztésébe. Még ezen felül is költenek évente 5-6 milliárd forintot beruházásokra, amelyből 1,5-2 milliárd a közcélú fejlesztésekre jut. Ebből a pénzből építik és tartják fenn többek között a parkerdőket, az arborétumokat, a tanösvényeket, a turistaházakat, a menedékházakat és az erdei kisvasutakat is, meg az erdei iskolákat.
- Alapvetően fontosnak tartjuk - az erdészek szakkifejezésével élve - a tartamos gazdálkodást, ami lényegében azt jelenti, hogy az erdőket úgy akarjuk megőrizni, hogy az unokáink is olyannak lássák, amilyenek ma - összegzi a lényeget Koleszár István. - Ennek érdekében a vagyonkezelésben a szolgáló és a szolgáltató jelleg érvényesül, és továbbra is ezt akarjuk folytatni, amelyhez jól bevált forma a társasági működés. A magyarországi védett erdők 90 százalékát az állami erdőtársaságok kezelik. Az erdészek tisztában vannak azzal, hogy a társadalom közjóléti munkájukat ismeri el, az emberek azt várják el, hogy az erdő legyen szép, és ha hideg van, legyen elég tűzifa. Ehhez az erdészek megfelelő szakértelemmel és elkötelezettséggel is rendelkeznek, és alkalmasak arra, hogy hosszú távon, a jövőben is betöltsék ezt a feladatot. Ugyanakkor a gyakorlatban sok helyen tapasztalni, hogy jó az együttműködés az erdészek és a természetvédők között.
Az erdők gazdasági hasznosítása Magyarországon csökkenő mértékű, de a kitermelt fa mennyisége évente így is eléri a 3,5 millió köbmétert. Ennek mintegy 70 százaléka tűzifa és ipari fa. A kitermelés nagyon szigorú szabályokhoz és engedélyekhez kötött rendszerben zajlik.
Csak annyi fát szabad kivágni, amennyit az állami erdészeti szolgálat jóváhagyott. De a gyakorlatban ennek az engedélyezett mennyiségnek csak a 80 százalékát vágják ki. A kitermelésben jelentős a tűzifa aránya, s a közvélekedéssel ellentétben ez az arány a biomassza-erőművek megjelenése óta nem változott. Mert azt a mennyiséget, amelyet ma az energiaipar hasznosít, korábban is kivágták, de exportálták - gyakran igen nyomott áron. A megújuló energiaforrások iránti igény, és ennek nyomán az európai uniós előírások is a hazai biomassza-erőművek jelentőségét növelték, de nem az erdők rovására.
Peredi Ágnes
