Julia Marton-Lefevre főigazgatót az IUCN-ről kérdeztük
"Jó időben vagyok főigazgató, mert ma már mindenki tisztában van az alapvető környezeti problémákkal, ugyanakkor az emberek még nem tudják, mit kell tenniük azért, hogy a káros folyamatokat megállítsák" - nyilatkozta lapunknak Julia Marton-Lefevre, az 1948-ban alapított IUCN (Természetvédelmi Világszövetség) főigazgatója.
"Én már akkor környezetvédelmi kérdésekkel foglalkoztam, amikor ez a terület még nem volt olyan divatos, mint manapság" - tudtuk meg Julia Marton-Lefevre-től, aki Magyarországról költözött szüleivel az Egyesült Államokba az '56-os forradalom után. Az amerikai és francia kettős állampolgár korábban az International Council for Science (ICSU) egyik vezetője volt. Később az ENSZ kezdeményezésére létrejött, Costa Rica-i székhelyű University for Peace (UPEACE) rektora lett. Az 1948-ban alapított IUCN-nek (The World Conversation Union, vagyis Természetvédelmi Világszövetségnek) 2007. január elsejétől a főigazgatója.
Az IUCN tagjai országok, kormányhivatalok, kormányon kívüli szervezetek, összesen 1200-an, emellett mintegy tízezer tudós segíti munkáját. Bonyolult dolog működtetni egy ilyen szervezetet, ahol annyi eltérő érdeket kell figyelembe venni, de általában sikerül. Az unió legfőbb célja a világ társadalmainak ösztönzése a természet és a természeti kincsek védelmére. Jó lenne, ha a tagok együtt mozdulnának, mert az akár egy világméretű zöldforradalomhoz is elvezethetne, de erre még várni kell.
"Jó időben vagyok főigazgató, mert ma már mindenki tisztában van az alapvető környezeti problémákkal, nem kell egyenként elmagyarázni senkinek azokat. Ugyanakkor az emberek még nem tudják, mit kell tenniük azért, hogy a káros folyamatokat megállítsuk" - vallja a főigazgató, aki szerint az IUCN hatalmas tudományos szervezet (is), de úgy tűnik, az kimaradt a tevékenységéből, miként kell közérthetően megmagyarázni az embereknek, milyen okok rejtőznek egy-egy kutatási eredmény mögött. Az évről évre kiadott vörös listában szereplő számok például félelmetesek, de a veszteségeket nem elég számokkal illusztrálni. Nem elég leírni, hogy egy békapopuláció a korábbi töredékére apadt, azt is tudatni kell, hogy ezzel nemcsak a brekegés lesz kevesebb, de mondjuk ugrásszerűen megnő a csípőszúnyogok száma. Az idei év egyik negatív szenzációja, hogy egy járvány miatt helyenként a korábbi töredékére esett vissza a méhek száma. Ez pedig nemcsak azzal jár, hogy kevesebb méz kerül a boltokba, hanem azzal is, hogy jóval kevesebb virág termékenyül meg, vagyis végső soron kevesebb gyümölcs kerül a vásárlókhoz.
Megkérdeztük, szükség van-e egy új, környezetvédelmi kérdésekre szakosodott ENSZ szervezetre - ahogy ezt Sólyom László köztársasági elnök is javasolta. A válasz: ez politikai kérdés. Az IUCN főigazgatója szerint is jobb lenne, ha az ENSZ-ben erősebb lenne a környezetvédelem. A most is létező UNEP csak egy program, nincs sok pénze, és nem is minden állam a tagja, például az Egyesült Államok sem, emiatt nem is tölt be olyan szerepet, mint az egészségügyben a WHO, vagy éppen a kultúra területén az UNESCO.
"Az IUCN legfontosabb missziója, hogy a tudást cselekvéssé formálja. Ez az én célom is. Remélem, öt-hat év múlva, amikor átadom ezt a posztot, a fenntartható fejlődés már nemcsak álom lesz, hanem egyre szélesebb körben terjedő gyakorlat" - búcsúzott a főigazgató. Ötvös Zoltán
A nyugati gorilláktól a galapagoszi korallokig több mint 16 ezer faj áll a kihalás szélén - olvasható az IUCN idei vörös listájában. Ez azt jelenti, hogy tavalyhoz képest idén kétszázzal több faj van végveszélyben. Az emlősök közül minden negyedik, a madarak közül minden nyolcadik, a kétéltűek közül minden harmadik, míg a vizsgált növények 70 százaléka szintén kritikus helyzetben van. Az unió szerint az elmúlt ötszáz évben 785 faj tűnt el a Földről. Az IUCN vörös listája, amely több mint 41 ezer fajt tartalmaz, a legtekintélyesebb kiadvány a világ élővilágának állapotáról.