A közel 400 milliárd forintnyi agrártámogatási keretből lehetne hosszabb távú terveket is finanszírozni - állítja Koleszár István, az ÁPV Zrt. Erdészeti és Agrárgazdasági Portfoliókezelő Igazgatóságának ügyvezetője. A szakember szerint a mostani, területalapú támogatási rendszer arra sarkallja a gazdálkodókat, hogy „feléljék" a támogatásokat, olyan beruházásokba, mint például az erdőtelepítés, alig fognak ma Magyarországon.
Erdőtelepítésre is lehet kapni jövedelemkiegészítő támogatást, ám egy-egy telepítésből leghamarabb 20-25, de például fenyves esetén 50-60 év múlva lehet tényleges hasznot realizálni. Ennek ellenére évi mintegy 15 ezer hektárnyi telepítés most is van, de az ütem szemmel láthatóan csökken.
Koleszár István szerint attól nem kell tartani, hogy a már erdősített területeket tulajdonosaik átminősítenék - ezt az állami Erdészeti Felügyelet nem engedélyezné -, ennél nagyobb gond ugyanakkor, hogy számos esetben olyan területeket is szántóként hasznosítanak, amelyek hozamtermelő képességét már lényegében csak a területalapú támogatás biztosítja. Számos olyan területet találunk, ahol korábban erdőgazdálkodás folyt, ám azt vagy ipari (bányászat), vagy szántóföldi gazdálkodásra alakították át. E területek jó részét most indokolt volna újra erdővel betelepíteni. Koleszár szerint az eddig lényegében szociális szempontok alapján működő Nemzeti Földalap programcéljai közé fel lehetne venni az erdősítési, tájrehabilitációs, illetve a természetvédelmi indokok alapján történő földvásárlást.
A vagyonkezelő ügyvezető igazgatója szerint az államnak azért kellene magának megvásárolnia az erdőtelepítésre alkalmas földeket, hogy azok végül az állami erdészetekhez kerüljenek. A jelenleg működő 22 állami erdészet az igazgató szerint azon ritka példák közé sorolható, ahol az állam hatékonyabb szereplő, mint a magántulajdonos (jelen esetben a magánerdészetek). A jelenlegi törvényi szabályozás alapján viszont ezek a társasági formában működő vállalkozások sem tudnak bekapcsolódni a földvásárlásba - így csak az állam hathatós bekapcsolásával kerülhetnének új területek a gazdaságokhoz. NAGY LÁSZLÓ NÁNDOR
Jelenleg még folyik a vita arról, mi legyen a sorsa annak a három állami erdészeti társaságnak, amelynek kezelője jelenleg a Honvédelmi Minisztérium. A mostani állapot szerint az ágazati szakminiszter kérheti majd a vagyontanácsot arra, hogy továbbra is ők legyenek a kezelői a gazdaságoknak, ehhez azonban vagyonkezelői szerződést kell kötni a vagyontanáccsal. A megoldás azért nem végleges még, mert az ilyen kivételek épp annak a koncepciónak mondanának ellent, amely szerint januártól végre egységes lenne az állami vagyonkezelés.