2007. november 30.
Sajóládi ügy: nyomozás természetkárosítás gyanúja miatt
Nyomozás indult természetkárosítás gyanúja miatt a szinte teljesen tarra vágott sajóládi erdő ügyében.
Zsák Ferenc Tibor, a debreceni székhelyű Tiszántúli Természetvédők Társulatának elnöke azt mondja: nem elég, hogy a tölgy-, kőris- és szilligeterdőt kivágták, mellette nagy menynyiségű kommunális hulladékot raktak le illegálisan a területen.
- A sajóládi erdő az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóságának legnagyobb kiterjedésű, természeti értékekben gazdag keményfás ligeterdője volt, amely része az Európai Unió hálózatába kijelölt Natura 2000 területeknek is - mondja az elnök, aki egyebek mellett az erdő kezelőit és használóit teszi felelőssé azért, hogy a terület ismeretlen elkövetők vandál pusztításának áldozatává vált. Véleményét arra alapozza, hogy az egykori erdő egy forgalmas út mellett, Sajólád község közvetlen közelében helyezkedett el. A fák kitermelése leginkább a nappali órákban, erdőművelési technológiákkal történt. Zsák Ferenc Tibor úgy véli: megfelelő intézkedésekkel, folyamatos helyszíni ellenőrzésekkel megelőzhették volna azt, hogy az erdő a teljes kipusztulás állapotába kerüljön. Éppen ezért gondolja úgy, hogy felvetődik az erdészeti, természetvédelmi, környezetvédelmi hatóságok, valamint az erdő kezelőinek a jogi felelőssége.
Vitéz Gábor ökológus, a terület kutatója érdeklődésünkre elmondta: a ládi erdő az őshonos fák mellett főleg a gerinctelen állatok - ritka lepkék és bogarak - élőhelye volt. Több közülük úgynevezett vöröskönyves faj. Azokat az állatokat jegyzik így, amelyeket Magyarországon a kihalás veszélye fenyeget. Ilyen például a kis Apolló-lepke, a színes tarkalepke vagy a farkasalmalepke. Az ökológus szerint igazából az jelenti a veszélyt az apró állatokra, hogy - a fák kivágásán kívül - az élőhelyükként szolgáló aljnövényzetet a fakitermelők letaposták, néhány helyen pedig felégették. Az erdővel együtt a lepkék és a bogarak mellett eltűnt csaknem ötven kétéltű, hüllő, madár és emlős élőhelye is.
Mi történt a sajóládi erdővel? A fák nagy részét ellopták, ami megmaradt, azt pedig a Dél-bükki Erdészeti Igazgatóság termelte ki - állítólag azért, hogy az már semmiképpen ne lehessen a fatolvajok zsákmánya. Hogy valóban így történt-e, azt nem sikerült megtudnunk, mert az erdő kezelője, az Északerdő Zrt. addig nem kíván nyilatkozni az ügyben, amíg a hivatalos dokumentumokat kézhez nem kapják. Arra viszont ígéretet kaptunk, hogy a társaság illetékesei egy későbbi időpontban kifejtik álláspontjukat az ügyben. Az állami cégtől elsősorban azt szerettük volna megtudni, hogy szerintük miért tűnt el a sajóládi erdő, s vannak-e eszközeik egy ilyen terület őrzéséhez.
A miskolci városi ügyészség nyomozást rendelt el az ügyben. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság gazdaságvédelmi osztálya természetkárosítás bűntett gyanúja miatt nyomoz - közölte Egyedné Novodonszki Éva, a rendőrség sajtóreferense.
Zsák Ferenc azt mondja: céljuk nem elsősorban a tettesek felkutatása és az, hogy megmentsék az erdő még megmaradt két százalékát. Sokkal inkább az, hogy felhívják a figyelmet a hazai környezetvédelem hiányosságaira - állítja. Az EU ajánlása szerint a természetvédelmi területeken ötszáz hektáros erdőterületnek kellene jutnia egy-egy természetvédelmi őrre, ezzel szemben Magyarországon egy őr átlagosan negyvenezer hektárt igyekszik megvédeni. Előfordult, hogy egy őr ötven köbcentis kismotorral üldözte az erdőben a négyszázötven köbcentis krosszmotorosokat, akik csak nevettek rajta - mondja a társulat elnöke.
A szervezet ugyanebben az ügyben petíciót juttatott el az Európai Parlament illetékes bizottságához is. Remélik, hogy nemzetközi segítséggel megváltozik ez a helyzet, és másutt nem fordul elő a sajóládihoz hasonló eset. Bódisz Attila