2007. november 26.
A megegyezés hiányát nemcsak a vadászok, hanem a gazdálkodók is megérzik majd.
Nyíregyháza (K, T. B.) - A, vadászati törvény a vadgazdálkodási üzemtervek érvényességéhez igazodva 10 évente biztosít arra lehetőséget, hogy a földtulajdonosok vadászterület kialakítását kezdeményezzék. Az új tízéves ciklus az idén kezdődött meg, és az átmenethez kapcsolódóan a vadászterületek kijelölése, nyilvántartásba vétele gyakorlatilag a közelmúltban fejeződött be. Megyénkben 90 vadászterületet alakítottak ki, ez a szám 16 százalékkal több az előző ciklushoz képest. A növekedés: nyilvánvalóan a földtulajdonosok aktivitásának, a korábbihoz, képest erőteljesebb érdekérvényesítő képességének volt köszönhető. A vadászterületek kijelölésébe alaphelyzetben a vadászati hatóságnak nem kell aktívan beavatkoznia: törvényes kezdeményezés és a szakmai szempontból is megfelelő határvonal esetén a jóváhagyásról kell döntést hoznia. Sajnos, ez csak a vadászterületek 34 százalékánál történt így. A többi esetben a vadászterületek határvonalát részben, vagy teljesen a kényszerhasznosítás szabályai szerint állapították meg.
A vadászterületek kijelölését különösen hátráltatta az, hogy a földtulajdonosi gyűléseket későn, az év végéhez közel tartották meg, és érvénytelenség esetén már nem volt lehetőség az ismétlésre. A helyzetet tovább bonyolította az, hogy a szomszédos földtulajdonosi érdekcsoportok a közös határvonalra vonatkozóan többségében előzetes egyezséget nem kötöttek, s országosan egyedülálló módon a bejegyzési kérelmek 80-85 százalékában területi átfedés is jelentkezett. Virágzott a jogi „hadviselés" több helyen is előfordult, hogy az egyes érdekcsoportok fellebbezések benyújtásával „akadályozták", hogy egy adott területnek mielőbb legyen gazdája és legalább a vadkárelhárítás
megkezdődhessen.
Ahol a jogi helyzet engedte, a vadgazdálkodót nyilvántartásba vettük, lehetőséget adva a vad védelmére, vadkárelhárításra, általánosságban a vadászati tevékenység gyakorlására. Kétségtelen, hogy a vadászterületek elhúzódása több helyen akadályozta a vad védelméhez kapcsolódó feladatok végrehajtását, a vadkárelhárítást és a bérvadásztatást, de ennek okát eredendően a fentiekben leírtak alapján elsősorban az érdekelteknek kell magukban keresniük. A vadászterületek kialakításához kapcsolódóan a közigazgatási feladatok zömét jelenleg az utómunkálatok képezik, mely remélhetőleg a vadászati év végére teljesen befejeződik - mondta el Fagyas Zoltán, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Vadászati és Halászati Osztályának osztályvezetője.
- Mi az első perctől kezdve egyeztetéseket folytattunk a szomszédos vadásztársaságokkal, hogy az átfedések miatti összezördüléseket elkerüljük, s ennek köszönhetően már áprilisban rendeződni látszott. A vadászati területek kijelölésének elhúzódása vadgazdálkodási szempontokból okozhat problémákat. Mivel nem tudtuk teljesíteni a kilövési ütemtervet, így az állományban túlszaporodás fordulhat elő, mely a növénykultúrákban bizonyos mértékű vadkár-emelkedést okoz majd - mondta el Tamás György, a pócspetri Mohos Menti Vadásztársaság elnöke.
Több a róka, több az őz
A korábbi években, főként két éve volt nagyobb mértékű vadkár az egyik zárt gyümölcsösömben, s akkor a vadásztársaság elnökéhez fordultam, aki cinikusan állt a témához. A későbbiekben szerencsére rendeződött a kár. Ebben az évben Újfehértó közelében nem keletkezett jelentősebb mértékű vadkár, s más területekről sem hallottam, ellenben a róka- és az őzállomány szemmel láthatóan növekedett. A rókák a sertéstelepek melletti dög-kutakat dézsmálják, s mi hiába igyekszünk elriasztani őket, tartunk egy esetleges betegség felbukkanásától. Az őzek elszaporodása a gyümölcsösökben okozhat problémákat - mondta el Molnár János egyéni gazdálkodó.