Egyelőre nem esett szó a tartós állami tulajdoni körből kikerült elemekről
Az állami vagyon jelenleg tízezermilliárd forint értéken van bejegyezve, de ma akár ennek az ötszörösét is érheti. A vagyon felbecslése is az egyik feladata lesz az új vagyonkezelő szervnek, ahogy a problematikus és a kisebbségi állami tulajdonú cégek felülvizsgálása is. Az igazgatótanács elnöke átláthatóságot ígér, konkrét privatizációs szándék a jövő évre viszont még nincs.
Minden bizonnyal készen fog állni a feszített munkatempónak köszönhetően az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV), a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) és a Nemzeti Földalapkezelő (NFA) helyébe lépő Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. és annak döntéshozó szerve, a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács (NVT) arra, hogy január l-jén átvegye az állami vagyonkezeléssel járó feladatokat.
Nagy János, az NVT elnöke elmondta, jelenleg a közép- és hosszú távú stratégia kidolgozása zajlik. - A tanács sem a privatizáció ellen, sem mellette nincs - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy ugyanakkor nem fognak ragaszkodni az olyan vállalatokhoz, amelyek nem
hoznak hasznot. Azonban, mint fogalmazott, mindén eset külön elbírálás alá esik - így nem lehet például megmondani, hogy az összes kisebbségi állami tulajdont értékesítik-e. - Élesen tisztázni kell, hogy mi számít közszolgáltatásnak és mi szolgáltatásnak. Utóbbi esetében meg kell vizsgálni, hogy mennyit érdemes ezekre az államnak költenie - emelte ki az NVT elnöke. A felülvizsgálandó cégek között említette a Volán társaságokat, amelyekről véleménye szerint döntés februárban vagy márciusban születhet, illetve az erdőgazdaságokat, amelyek a szétaprózódottságuk miatt nem elég hatékonyak. Bár az új vagyontörvény szerint jó pár elem kikerült a tartós állami tulajdoni körből (mint például a regionális vízi közművek, a Magyar Posta és a Magyar Villamos Művek 25 százaléka), úgy tudjuk, ezek eladásáról egyelőre még nem esett szó.
A vagyongazdálkodás napi ügyeit az MNV viszi majd, amelynek vezérigazgatója Tátrai Miklós, a Pénzügyminisztérium államtitkára, aki a törvény értelmében 250 millió forint alatt akár egymaga is dönthet vagyontárgy elidegenítéséről. Ugyan a szervezet egységes, ám belül mégis három külön egység jön létre. Az egyik a cégportfoliót - vagyis a forgalomképes elemeket - kezeli, az ezért felelős vezérigazgató-helyettes pedig Somkuti István, az ÁPV jelenlegi port-fólióigazgatója lesz, míg az egyéb ingatlanok ügyeit Bodnár Terézia, a KVI vezérigazgató-helyettese veszi át. Az NFA gyakorlatilag szintén külön szervezetet képez: a „földügyeket" kezelő vezérigazgató-helyettesi" posztot Benedek Fülöp, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium szakállamtitkára tölti be. Az alattuk lévő tisztségekre mind pályázatot írtak ki, de mint a tegnapi tájékoztatón elhangzott: „többen jöttek bentről, mint kintről". Az egyesítéstől a vagyonkezelés költségeinek 30 százalékát várják, miközben nagyjából 200 ember elbocsátásával számolnak.