2007. november 26.
Megkezdődött a karácsonyfaszezon a dél-zalai településen
Surd - Noha még csak novembert írunk, a fenyőfáiról messze földön híres dél-zalai községben már minden a karácsony körül forog. Mint szombaton láthattuk: szinte valamennyi háznál fenyőket vágtak, kötöztek vagy éppen raktak teherautókra a dolgos kezek. A festői környezetben fekvő község kitűnő klímája és talaja lehetővé teszi az örökzöld fenyők és díszcserjék nevelését.
Ezt a helyzetet gróf Zichy Ödön erdésze, Petrezilka (később Pagony) Károly már 1921-ben felismerte, s megkezdte a surdi csemetekert létesítését.
Az egykori erdőmérnök a Kaukázusban, a fogsága idején szedett fenyőmagokat a kabátja bélésébe rejtve hozta haza, s vetette el a település egyik legszebb területén található grófi birtokon. Az ott nevelt növényekből később jutott az ország más részeibe, ezáltal Surd neve már az 1930-as években ismertté vált.
Manapság is úgy tartják számon, hogy a karácsonyfának való legkiválóbb fenyőket Surdról lehet beszerezni, így érthető, hogy a faluban szinte valamennyi család ezek nevelésével egészíti ki a jövedelmét.
Amikor elkezdődik a fenyőzés, a polgárőrök fokozott éberséggel látják el a szolgálatot. November 20-tól december végéig ráadásul két rendőrt is kapnak a kanizsai kapitányságról, így éjjel-nappal, két autóval összesen két rendőr és hat polgárőr figyeli a falut és a környező hegyeket, valamint a közeli Beleznát, Nemespátrót és Liszót is.
Erre az óvintézkedésre azért volt szükség, mert a korábbi években elszaporodtak a fenyőlopások.
A Mihóczi Józseffel közösen járőröző Daxner Józseftől például hallottuk: voltak olyan alföldi felvásárlók, akik Surdra jövet a presszóban eljátszották a pénzüket, így nem maradt semmijük. Fogták magukat, és este elkezdtek fejszével fenyőt vágni. De nem volt szerencséjük, mert a polgárőrök éberek voltak, s lefülelték őket.
- Itt terem a legszebb fenyő, mert jó a klíma és az agyagos talaj, valamint az emberek hozzáértése - mutatott körbe Józsi bácsi, aki a polgárőrség egyik alapító tagjaként 16 esztendeje ténykedik. - Magam is termelek fenyőt a hegyi zártkertben, összesen egy hektáron, ezüstöt, normannt és lucot. Harmincöt évig jártam a pesti piacra, de már itthon adom el a kereskedőknek. A helypénz is megdrágult: korábban a Bosnyák piacon 65 ezer forint volt, most pedig december 12-24-ig az újpestin 320 ezernél kezdődött egy tíz négyzetméteres placcra a licit. Ha egy IFA viszi el a fát, azzal minimum 80 ezer egy forduló, 2000 Ft/nap, alatt nincs már munkásszállás sem, és még a fa éjszakai őrzésért is külön kell fizetni. Szóval majdnem 500 ezer mínusszal indul az ember, ha a fővárosban akarja eladni a fáját. S akkor még nem számoltuk fel azt a sok munkát, ami szinte, egész évben leköti a fenyőzőt!
Beszélgetésünk közben jutottunk el Kanász János polgármester Bucsai-hegyi birtokához, aki ismerősei és rokonai segítségével szombaton reggel hetedmagával fogott hozzá a favágáshoz.
- A fenyőcsemetét el kell ültetni, kapálni, kaszálni és permetezni kell egy évben többször is - tudtuk meg Kanász Jánostól, aki szerint az ezüstfenyőt és a normannt is 8-10 évig kell ápolni, amire eléri a piacképes 1,5-2 méteres magasságot. - A faluban nagy a munkanélküliség, ezért a lakosság 95 százaléka fenyőzik. A szüleim is fenyőztek, mellettük tanultam meg, hogyan kell a fenyővel bánni, 16 évig jártam velük a Moszkva téri piacra. A faluban két helyen, összesen egy hektárnyi területen van normann és ezüstfenyőm, amit itthon adok el egyben, egy alföldi kereskedőnek. Idén például 400 normannt és 100 ezüstfenyőt, méterét 1500 forintért, ő pedig legalább 2500-ért árulja. De nekem így is jó, mert nem kell helypénzt és szállást fizetnem, s az időm is megmarad.
Kanászék kora reggeltől stílfűrésszel vágták a fát, a tövénél lévő gallyaktól megtisztították (hogy könnyebben csússzon a tartóba), aztán a délig kivágott háromszáz(!) fát egy helyre szállították, hogy a speciális hengeren áthúzva összekötözzék.
- A polgárőrök és a rendőrök állandó járőrözése is megnyugtató, de a szomszédok is figyelnek egymásra, s egy nagy német juhászom is van - mosolygott a polgármester, akinek normann lesz a karácsonyfája. Ami nemcsak szép, de a tűlevelét is legkésőbb hullatja le.
Végszóra ért fél a házhoz a polgármester nővére, két nagy fát húzva maga után.
- Most jó idő van, de ha szakad az eső vagy a hó, akkor is így dolgozunk - mondta
Tóth Sándorné, aki egyébként védőnő. - Most az öcsémnek segítünk, de hétfőn már a
mienket vágjuk a saját területünkön. Erre tartogatom a szabadságomat, meg a tavaszi ültetésre, aztán a kapálásra és a kaszálásra, tehát majdnem mind a fenyőzésre megy.
Négy helyen, összesen két hektáron termelünk fenyőt, így nyáron sem nyaralunk. De
legalább ki tudjuk egészíteni a férjem nyugdíját és az én keresetemet. Sajnos ez is időjárásfüggő: volt olyan év, hogy az összes kiültetett csemeténk elszáradt, mert a hegyen nem tudtunk öntözni.
A szorgalmas surdiak egész évben azért dolgoznak, hogy karácsonykor profitálhassanak. KELEMEN VALÉRIA
