A faanyag elégetésével csak annyi szén-dioxid kerül a levegőbe, amennyit a növényzet előzőleg lekötött
A megújuló energia egyik legjelentősebb alapanyagbázisa az úgynevezett energiaerdőültetvény lehet.
Magyarországon különösen kedvezőek az adottságok az ilyen telepítésekre. A mezőgazdaságban hasznosított földterületekből becslések szerint egymillió hektárt vonhatnának be a gazdálkodók, erdőgazdaságok az energiaerdő-telepítési programba, melyet az unió és a költségvetés is támogat.
Jelenleg nincs pontos adat arról, mekkora területen telepítettek, telepítenek energiaerdőket, de nagyjából 1500-2000 hektár lehet. A faaprítékot már jelenleg is fölhasználja a pécsi, kazincbarcikai, a Gyöngyös melletti Mátra Hőerőmű, s terveznek Paks mellett egy biomassza-erőművet. A szakemberek úgy vélik, a nagy létesítmények mellett sok kisebb teljesítményű, helyi beruházásra is szükség lenne, mert a biomassza szállítási költségei miatt a felhasználó számára 50 kilométeres körzetben éri meg energiaerdőt telepíteni.
A faanyag elégetése azért is előnyös és környezetkímélő, mert csak annyi szén-dioxid kerül a levegőbe, amennyit a növényzet előzőleg lekötött. A globális fölmelegedésért elsősorban felelőssé tett gáz tehát „nullszaldós" eredményt hoz a biomassza-blokkok üzemeltetésével.
Idén nem volt megfelelően szabályozva az energiaerdő-telepítés. Korábban az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Programban (AVOP) hektáronként 50 ezer forintos támogatást kaphattak a gazdák. Az energiafű- és -nádültetvények telepítését hektáronként 30 ezer forinttal ösztönözte az agrárkormányzat.
Az Új Magyarország Vidékfejlesztési program keretében 2007. december közepétől pályázhatnak a gazdálkodók. A program az ültetvény telepítéséhez, az ápolás költségeihez járul hozzá. A számlákkal igazolt munkálatokat figyelembe véve, hektáronként 160-250 ezer forintos támogatásra pályázhatnak az érintettek - mondta Ali Tamás. A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal központi erdészeti igazgatóságának igazgatóhelyettese hozzátette, az ültetvény bekerítésére nem vehető igénybe a támogatás. A szaporítóanyag, az ültetés sűrűsége, a terep meghatározza a hektáronkénti telepítési költségeket, amelyek elérhetik a 300-400 ezer forintot. Természetesen az energiaerdő-ültetvények művelői jogosultak a hektáronként 45 eurós uniós támogatásra is.
Energiaerdőt kizárólag mezőgazdasági művelésbe tartozó területekre lehet telepíteni, vagyis téves az, a gazdák körében is elterjedt vélekedés, hogy csak a mezőgazdasági művelésre alkalmatlan térségekbe engedélyezett ennek az ültetvényfajtának a telepítése. Ez egyébként általában a skandináv országokra és Németországra, Ausztriára érvényes, ahol viszonylag kevés a mezőgazdasági művelésre alkalmas termőföldé Az energiaerdő-ültetvények amúgy is a mezőgazdasági művelési ágban maradnak, bár az erdészeti igazgatóság felügyelete alatt. Energiaerdő-ültetvény telepítéséhez elsősorban nemes nyárfát, akácot és fűzfát használnak. A sarjaztatásos művelés esetén akár már 2-3 éven belül lehet aratni a különleges gépekkel a „termést". Ezt követően pedig 1-2 évente lehet betakarítani a biomasszának valót. Az úgynevezett hengeres műveléssel 8-12 éves korban vágják ki az energiaerdő-ültetvény fáit.
Ali Tamás is megerősítette, valóban a biomasszablokk 50 kilométeres körzetében érdemes fás szárú energiaültetvényt létesíteni, hiszen a műveléshez, betakarításhoz drága gépeket kell beszerezni, s az erdőápolás is folyamatos költségekkel jár, nem beszélve a szállítással járó kiadásokról. Ilyen ültetvényeket főképpen olyan területeken ajánlott telepíteni, ahol a gabona vagy egyéb haszonnövény termesztése nem kifizetődő.
A biomassza iránti kereslet egyre növekszik, így a fa ára is emelkedett az elmúlt időszakban. Az energiatermelők a jelenlegi kilowattonként 23 forintos támogatás helyett jövőre a tervek szerint nagyjából 25 forintot kapnak majd. A lakossági fogyasztók — becslések szerint — most kilowattonként 60 fillérrel járulnak hozzá a környezetkímélő „zöldáram" termeléséhez, s ez az összeg 2008-ban sem emelkedik érzékelhető mértékben.
A környezet védelme forintokban kifejezhetetlen előnyökkel járhat, ám az közgazdaságilag is kimutatható, hogy a teljes hazai biomassza energia alapanyagipar termelési értéke elérhetné az évi 500 milliárd forintot is. Ha mind az egymillió, haszonnövény-termelésből kivont hektáron fás szárú energia-ültetvényeket telepítenének, több tízezer gazdának adna biztos kenyeret. Az ország földgáz-fölhasználásának mintegy 15 százalékát is meg lehetne takarítani, ami oldaná az egyoldalú energiafüggésünket is. Bihari Tamás