A 10 százalékos bioüzemanyag-hányad 2020-ig történő elérését előíró uniós direktíva felfüggesztését javasolja az Európai Környezeti Ügynökség (EEA) tudományos tanácsadó testülete.
A grémium szerint ugyanis Európában nincs elég termőföld ahhoz, hogy alapanyagot biztosítson ilyen nagy mennyiségű üzemanyag előállításához. Somlyódy László akadémikus, a testület magyar elnöke szerint a környezeti károk elkerülése, illetve a talaj minősége, a vízkészletek és a biodiverzitás megőrzése érdekében átfogó tudományos elemzésre van szükség, amelynek alapján új, fenntartható középtávú célokat határozhatna meg Brüsszel.
A világszerte robbanásszerűen emelkedő élelmiszerárak miatti szociális forrongások több politikai vezetőt - így Gordon Brown brit miniszterelnököt - is beavatkozásra ösztönöznek. A folyamatosan növekvő kereslet miatti élelmiszerhiányt tovább súlyosbítja a bioüzemanyag iránti rohamosan bővülő igény - áll Brown levelében, amelyet a legfejlettebb országokat tömörítő G7 soros elnökségét ellátó Japán kormányfőjének, az ENSZ főtitkárának, illetve a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap első emberének juttatott el. A brit kormányfő szerint pontosan meg kellene vizsgálni, milyen hatást gyakorolnak az élelmiszerárakra a különböző bioüzemanyag-termelési eljárások.
Brüsszel ugyanakkor eddig még nem adta jelét annak, hogy hajlandó lenne a megújuló energiaforrásokról szóló direktíva bioüzemanyag-irányszámát vizsgálni. José Manule Barroso bizottsági elnök az EEA nyilatkozatára reagálva továbbra sem volt hajlandó elismerni, hogy a bioüzemanyag-termelés „számottevő" hatást gyakorolna az élelmiszerárakra - írja az EUobserver.
Pedig a vészharangot nem csak Európában kongatták meg. Róbert Zoellick, a Világbank elnöke az élelmiszerárak emelkedése miatt a szegény államoknak juttatott segélyek növelésére szólította fel a gazdag országokat - írja a Guardian. Zoellick egyúttal élesen kritizálta a bioüzemanyaghoz szükséges növények termesztésének átgondolatlan támogatását.
BIOÜZEMANYAG-ÉRVEK EURÓPÁBAN
Ellene
- hatékonyabb lenne a biomasszát hő- vagy elektromos energia előállítására használni
- nincs elég termőföld Európában
- elkerülhetetlen a külföldről, főleg a szegényebb országokból történő import, az pedig környezeti és szociális katasztrófához vezethet ezen államokban
Mellette
- hozzájárulhat a klímaromboló hatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez
- enyhítheti a fosszilis energiaforrások importjától való függést
- az alapjául szolgáló terményekre való átállás növelheti az európai mezőgazdaság
hatékonyságát