2008. február 05.
Lenti - Fenntartja a lentiszombathelyi tölgyes védettségét a város önkormányzata. A képviselő-testület emellett javasolta, hogy a vár környékén található parkerdőt is vonják védettség alá. A Balatoni Nemzeti Park Igazgatóság szakembere mindkét javaslattal egyetért. A napirendi pont tárgyalása során Árkovicsné Pezzetta Claudia, az ügyrendi bizottság elnöke kiemelte, hogy a lentiszombathelyi tölgyest még 1976-ban nyilvánította védetté az akkori Zala Megyei Tanács. A határozat értelmében a jogszabályi besorolás 2008-ban lejárt, ezért kellett a helyi képviselő-testületnek a meghosszabbításról döntenie.
- A lentiszombathelyi tölgyes védetté nyilvánításának lát- és tájképi oka lehetett - magyarázta Lelkes András, a Balatoni Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őre. - Hazánkban több olyan tölgyről is tudunk, amelyik életkora meghaladja az itteniekét, ám viszonylag kis területen ennyi idős, mintegy 150-200 éves fát ritkán lehet látni. A védetté nyilvánításnak azonban van egy érdekes momentuma is. Az 1976-os határozat meghozatalakor indoklásul felmerült, hogy a tölgyesben fellelhető a rendkívül ritka, hazánkban csak Kőszeg környékén és az Északi-középhegységben előforduló vörös áfonya. Ez az állítás valószínűleg téves, jómagam legalábbis nem tudok róla, de arról sincs tudomásom, hogy más megtalálta volna itt ezt a növényt.
Lelkes András mindennek ellenére egyetért a védetté nyilvánító határozat meghosszabbításával. Egyrészt a tölgyes az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi területekkel való érintettsége miatt Natura 2000-es besorolást kapott, ugyanakkor a lát- és tájképi értéke mellett kultúrtörténeti jelentősége is van, hiszen itt található az úgynevezett képes fa, amelyre egykoron egy Mária-szobrot helyeztek el az itt élők. Régen szentmiséket is tartottak az erdő szélén, ezt a hagyományt néhány éve újra felelevenítették.
- A tölgyfának már a régi természetközeli vallásokban is fontos szerepe volt - magyarázta tovább Lelkes András. - A tölgyeket a kelták szent fákként tisztelték, de a pogány magyarok hiedelemvilágában is volt szerepük, nem véletlenül vágatta ki a legnagyobb famatuzsálemeket annak idején Szent István királyunk.
A természetvédelmi szakember szerint mindenképpen üdvözlendő az a szándék is, hogy a szintén a Natura 2000-es területek közé tartozó parkerdőt is helyileg védetté kívánja nyilvánítani az önkormányzat. A terület ugyanis a tavaszi hagymás virágok élőhelye, rövid időn belül tömegével borítja a talajt a hóvirág és tavaszi tőzike, majd néhány hétre rá a kockás kotuliliom is felüti a fejét.
- A terület természetvédelmi besorolása nem csak a virágok miatt indokolt - folytatta. - Már maga az élőhely is különleges, hiszen az úgynevezett ártéri erdők közé tartozik. Ezek aránya Magyarországon jelentősen lecsökkent, az összes erdőterületnek csupán egy százaléka tartozik az ártéri erdők közé. Klasszikus példa rá a hatalmas kiterjedésű Gemenc, de véleményem szerint a Kerka völgyének tölgy-kőris-szil ligeterdeje is van olyan jelentőségű, mint a sokat emlegetett Duna menti terület. Gyuricza Ferenc
