Fatolvajok Egyes térségekben mindennaposak a falopások, apránként többhektárnyi erdő is eltűnhet – Gilvánfán a minap összetűzésbe keveredtek a gyanúsítottak az intézkedő járőrökkel – Lövés is dördült
Gilvánfa–Pécs A hétvégén tetten értek a rendőrök Gilvánfa határában két férfit, akik a gyanú szerint fát akartak lopni. Az egyik tettes fejszével fenyegetőzött. Csak a figyelmeztető lövések fékezték meg.
A téli hónapokban rendre közel száz olyan esetből lesz büntetőügy, amikor néhány tíz kilogramm fát próbál meg valaki ellopni az erdőből, nyilván azért, hogy saját házában fűteni tudjon. A rendőrség tapasztalatai szerint ennél minden bizonnyal jóval több az ilyen esetek száma, ám a kis kárérték miatt a tulajdonosok közül sokan nem tesznek feljelentést.
Feltehetően szombaton is csak néhány kilogramm fát akart kivágni két férfi Gilvánfán az önkormányzathoz tartozó területről, ám az akcióból kis híján nagyobb baj lett.
Zsobrák Péter, a megyei rendőr-főkapitányság sajtóreferense elmondta, két járőrük érte tetten a két férfit. Amikor a rendőrök elkezdték volna az intézkedést, az egyik vélt tolvaj fejszével a kezében fenyegetőzött, és rá akart támadni a járőrökre. A rendőrök ekkor felszólították a férfit, hogy tegye le a fejszét, ám ez hatástalannak bizonyult. Ekkor az egyik járőr figyelmeztető lövést adott le, a levegőbe tüzelt. Erre a fejszés férfi és társa is megadta magát.
A rendőrség közlése szerint a történtek után pár perccel a tetten értek rokonai, ismerősei közül sokan megjelentek a helyszínen, ám újabb atrocitás nem történt. Ebben nyilván az is közrejátszott, hogy időközben a hatóság újabb egységei is megérkeztek.
A két férfi ellen lopás gyanúja miatt tettek feljelentést. Ugyanakkor az ügyben az ügyészség is eljárást indított, miután felvetődött a hivatalos személlyel szembeni erőszak gyanúja is. A két gilvánfai illetőségű gyanúsított szabadlábon védekezhet. Amennyiben beigazolódik, hogy egyikük meg akarta támadni a rendőröket fejszéjével, akár börtönbüntetésre is számíthat.
A faluban nagy port vert fel az ügy. Orsós János, a település polgármestere az esetet követően lapunknak nyilatkozva elmondta, a falopás sajnos a környéken sokaknak mindennapi rutin, ami elfogadhatatlan. Ha szemet hunynának az ilyen esetek felett, néhány nap alatt egész erdők tűnnének el. De még inkább elítéli azt, hogy a két férfi megfenyegette az intézkedő rendőröket. A polgármester elmondta azt is, a szabálysértési ügyben az önkormányzat bírságolhat, s bár azt nem tudja, miképpen hajtják be a várhatóan néhány ezer forintos összeget, de mindenképpen megkísérlik.
Zsobrák Péter szerint egyébként a legtöbb ilyen jellegű bűncselekményt – az összes, a rendőrség tudomására jutott eset mintegy felét – Siklós környékén, valamint az Ormánságban követik el. A gondokat az is növeli, hogy a tolvajok nem pusztán egy alkalommal szolgálják ki magukat az erdőkben, hanem rendre vissza is járnak. Máté B.
Súlyos esetben a börtönbüntetés sem kizárt Az egyik legmegdöbbentőbb eset 2006 szeptemberben történt Baranyában. Drávapalkonya mellett, a természetvédelmi területről kilencszáz köbméter nyárfát vágtak ki. A határőrök tetten értek kilenc, éppen fakitermelést végző embert. A fát elszállítani akarók mutattak egy ügyvéd által ellenjegyzett adásvételi szerződést, ami alapján kiderült, vélhetően jogos tulajdonuk volt a faanyag. Védett területről ennek ellenére csak engedéllyel lehet fát kivágni, ilyen papírjuk pedig a fakitermelőknek nem volt.
A zöldhatóság a szövevényes ügy kibogozását követően több tízmillió forintos bírságot szabott ki, a büntetőeljárás viszont még nem fejeződött be, elképzelhető, hogy természetkárosítás miatt is felelősségre vonhatják a vélt tetteseket. A legfőbb ügyész állásfoglalása szerint az illegális fakitermelés kimeríti
a környezetkárosítás bűncselekményét, amiért akár ötéves szabadságvesztés is járhat.
Néhány kilogramm fa ellopásáért ennél jóval enyhébb büntetés jár. A szabálysértést a jegyzők bírálják el, legfeljebb százezer forintos bírságot szabhatnak ki. Jellemzően néhány tízezer forintos büntetési tételt alkalmaznak, ám ezeknek az összegeknek a behajtása is gondot okoz, hiszen a tettesek általában nem rendelkeznek rendszeres jövedelemmel.
Nem árt számlát kérni Tudomásunk szerint előfordult az is, hogy a jóhiszeműen megvásárolt fát végül lefoglalták a hatóságok. Ezekben az esetekben az derült ki, hogy az árusok vélhetően lopták a tüzelőt, így azok is ráfizettek az ügyletre, akik vásároltak a házalóktól. Az ilyen gondokat úgy lehet megelőzni, ha meggyőződünk róla, valódi kereskedővel van dolgunk. A legegyszerűbb, ha számlát kérünk. Ha nem tud vagy nem akar adni az árus, az gyanús lehet. Az elővigyázatosság azért is megéri, mert ha bebizonyosodik, hogy tudomásunk volt a fa illegális voltáról, orgazdaság miatt eljárást indíthatnak a hatóságok – ám erre mostanában nem volt példa.
A tulajdonosok sem vághatnak fát mindenütt Évente összességében több tízmillió forintos kárt okoznak a megyében a fatolvajok, akik rendre közel negyven hektár erdőből vágják ki a fát. Az esetek egy részében maguk a tulajdonosok járnak tilosban, ugyanis a saját, ám természetvédelmi területen lévő erdejükből sem vághatnák ki engedély nélkül a tüzelőnek, vagy további feldolgozásra szánt faanyagot. Mellettük általában felbukkannak a más megyékből érkező, erre szakosodott társaságok is. Ők az erdészet eszközeivel vetekedő gépeket használnak, ráadásul sokszor olyan papírokkal igazolják, hogy jogosan irtják az erdőt és szállítják teherautóikon a fát, amelyekről csak hosszas vizsgálatok után derül ki, hogy nem valódiak.
Baranya megyében 2005-ig folyamatosan emelkedett az ilyen jellegű lopások száma. Azóta a rendőrök – a Siklóson már korábban bevált módszer mintájára – megállapodást kötöttek az erdészekkel, a polgárőrökkel, akikkel közösen járőröznek. Amennyiben egy erdész vagy egy polgárőr illegális fakitermelés nyomait fedezi fel és azonnal értesíti a rendőröket, ők haladéktalanul a helyszínre mennek. Ennek köszönhetően többször megesett, hogy a már halomba hordott fát elszállítani készülő tetteseket az egyenruhások fogadták az erdőben.