Az elmúlt hónapok két legnagyobb vihart kavart környezet-károsítási ügyében (az illegális német szemétimport és az alföldi fekete-fakitermelés) eljutott a vádemelésig a nyomozás
- jelentették be tegnap a Legfőbb Ügyészségen. Az ügyészek szerint az ilyen cselekményekre vonatkozó büntetési tételeket szigorítani kellene.
Három és fél tonna illegálisan behozott német szemét, több mint húszezer tonna feketén kivágott fa. Az előbbi tétel értéke - tonnánként 80 eurós szállítási árral számolva - körülbelül 70 millió forint, a másik pontos meghatározása még folyamatban van, de hasonló nagyságrendű.
A Legfőbb Ügyészségen tegnap tartott sajtótájékoztatón a Kecskeméti Városi Ügyészség vezető ügyésze, Kopasz Zsolt elmondta: a német illegális szemétimport főként két tartományból, Baden-Württenbergből és Bajorországból érkezett hazánkba. A magyar nyomozók a német társszervekkel együttműködve tárták fel a szállítmányok származási helyét és a „szervezők" kilétét, ennek nyomán húsz magyar gyanúsított közül 17 ellen emeltek vádat. Ennek lényege: a gyanúsítottak megszegték a hulladékgazdálkodás szabályait, és környezetkárosítást is elkövettek. A lehetséges büntetési tétel három évig terjedő szabadságvesztés, illetve anyagi bírság. Ez utóbbival egyébként már élt az állam: a három érintett hazai cégre tízmilliós nagyságrendű büntetéseket szabott ki a környezetvédelmi hatóság.
A „feketeszemetet" 19 hazai helyszínen fogadták a hazai elkövetők Bács-Kiskun, Csongrád, Békés, Fejér, Komárom-Esztergom és Pest megyében, illetve a főváros külterületein. A zömmel egyszerű háztartási hulladékból álló szállítmányokat úgy próbálták feltüntetni, mintha az újrahasznosítható (műanyag) lenne. A német hatóságok a teljes beérkezett - pontosabban eddig feltárt - mennyiség nagyjából felét szállították vissza a feladási helyszínekre.
A Duna-Tisza közén a Kiskunhalasi Városi Ügyészség, illetve a rendőrség nyomozott illegális erdőirtás ügyében. A feltárt tények elképesztőek: kiderült, hogy több száz hektárról összesen 21.500 köbméter különböző fajtájú fát vágtak ki az elkövetők - mint Téglás Péter vezető ügyész fogalmazott — imponáló szakszerűséggel. Szerinte, ha mindehhez lett volna engedélyük, a munka minősége akár dicséretesnek is lenne mondható. De nem volt, bizonytalan tulajdoni viszonyú erdőrészeken, időnként egyszerűen meghamisított vágási engedéllyel dolgoztak, hogy aztán profi módon megszervezett értékesítési láncnak adják át az árut: A lopás ténye önmagában is súlyosan büntetendő ügy - mondta a vezető ügyész -, de a főgond, hogy a területek többsége eredeti formájában természeti és egyéb okok miatt már nem állítható helyre.
"A nyomozó hatóságoknak, illetve a bíróságoknak változatlanul komoly fejtörést okoz, hogy az elkövetők mindkét esetben meglehetősen előrelátóan jártak el. A feltárás során általában az derül ki, hogy a bűnösöknek behajtható vagyona nincs, a cégek „üresek", a használt eszközök, lakások, telephelyek más nevén vannak nyilvántartva, így a legnagyobb fenyegetést számukra a
szabadságvesztés jelenti, amit azonban az ügyészek szerint szigorítani, a kiszabható évek számát növelni kellene. Ebben az ügyben már a közeljövőben a jogalkotókhoz fordul a Legfőbb Ügyészség. Tamás Gábor