Az átállással járó változások miatt tucatnyi más törvény módosítása is szükséges, a földtörvény mellett az államháztartási és állami tulajdonról, a vagyonkezelésről szóló jogszabályoké, valamint az adó-, az áfa-és az illetéktörvényé.
Jogszabálydömping várható a következő fél évben az agráriumban az eddigi területalapú támogatási rendszer (SAPS) átalakítása és az unió korábbi tagállamaiban már alkalmazott egységes gazdaságtámogatási rendszer (SPS) 2009-es bevezetése miatt. A gazdálkodóknak és az agráriumban működő vállalkozásoknak pedig számos új fogalommal kell megismerkedniük, mivel az átállás a földhasználati és gazdálkodási szabályoktól kezdve az adózásig számos területet érint. Az uniós agrárbüdzséből Magyarországnak járó és 2013-ig fokozatosan növekvő összegű közvetlen támogatásokat a jövőben merőben más logika alapján lehet lehívni. Az agrártárca szerint az átállást elsősorban az indokolja, hogy bár 2013-ra az uniós agrártámogatás utolérné a régebbi tagállamokban folyósított szintet, ugyanakkor folyamatosan csökkenne az ágazatokban kifizetett nemzeti kiegészítés lehetőségé, így a termelési szerkezetet figyelmen kívül hagyó területi átalánytámogatássá válna a SAPS rendszer. Emellett évről évre mintegy 100-150 ezer hektárral nő a támogatott terület: sokszor csak a területalapú támogatás miatt termelésbe vont, rosszabb minőségű földeket regisztrál a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH). Az SPS ezzel szemben egy zártabb rendszer, amelyben az ország számára a belépéskor megállapított támogatási jogosultságszám később érdemben már nem bővülhet. Ezt viszonylag egyszerűen állapítják meg, az átálláskor az MVH-nál regisztrált, és támogatott földterület alapján: egy jogosultság egy hektárnak felel majd meg.
Az SPS egyik legfontosabb változása, hogy bevezeti - egy tavalyi törvényben már rögzítették is - a vagyoni értékű jognak tekintendő, forgalomképes, örökölhető, ajándékozható támogatási jogosultságot, amely a földtulajdonhoz vagy a földhasználati, bérleti joghoz kötődik. Utóbbi azért fontos, mert Magyarországon a bérlet a jellemző földhasznosítási forma, eddig azonban általában egy-három éves szerződéseket kötöttek. Ez sokszor a nagyobb beruházások gátja volt, mivel a nagyobb területeket bérlő - a földtulajdonlásból még 2011-ig kizárt - gazdasági társaságok, vállalkozások nem lehettek biztosak benne, hogy még ott lesznek-e, mire megtérül a befektetés. Ezért a tárca a földbérleti szerződéseknél jogszabályban rögzítené a minimális bérleti idő meghatározását is.
Hosszú távon az SPS megnöveli a földek értékét is, mivel közvetlen kifizetést csak jogosultsággal bíró termelő (tulajdonos vagy bérlő) kaphat. Aki 2009-ben földhasználónak számít, az megkapja a támogatási jogosultságot. (Maga a jogosultság egy bizonyos időperiódusra vonatkozó kifizetések összessége, amiből persze le kell vonni a gazdálkodás költségeit.) Az FVM szeretné elérni, hogy az első jogosultságok kiosztásakor a gazdák mentesüljenek az adó- és illetékfizetési kötelezettség alól, amit a vagyoni értékű jog átruházásakor egyébként meg kellene fizetni.
Azt, hogy pontosan mennyi és milyen értékű jogosultsághoz jut a földhasználó, az is befolyásolja, hogy korábban mennyi közvetlen nemzeti kiegészítő támogatást kapott. A 2009-es támogatások két részből tevődnek össze: a 2009-be használt földterület után járó átalányból, másrészt a 2006-os bázisév nemzeti támogatásai után kiosztott bázisjogosultságokból. A támogatási jogosultság egyébként eladható - földdel vagy anélkül - illetve földdel együtt bérbe adható, továbbá apportként is fölhasználható lesz. Névértékét előreláthatólag 2009 végére állapítják meg, mivel ehhez szükség lesz többek között a számviteli szabályok tisztázására is, és csak eztán kerülhet sor az első adásvételekre, amelyek nyomán kialakulhat a piaci ár is.
Mint azt a Földművelésügyié/ Vidékfejlesztési Minisztériumtól (FVM) megtudtuk, egy speciálisan magyar viszonyokra kidolgozott rendszert vezetünk majd be, amely elsősorban a földhasználat stabilitásának biztosítására, illetve az eddigi bizonytalanságok miatt elhalasztott beruházások révén az ágazat versenyképességének javítására koncentrál, javarészt termeléstől leválasztott jövedelmet biztosítva a gazdálkodóknak. A legfontosabb, hogy ugyanazt a növekvő forrástömeget osztja majd szét a rendszer más elvek szerint, ugyanakkor nem kell az egyes ágazatok közötti forrásátcsoportosítástól tartani - tudtuk meg az FVM stratégiai főosztályától.
Az átállásig még számos kérdést kell tisztázni: ezek közé tartozik például az állam tulajdonában lévő földterületek, illetve az államra örökített vagy más módon a birtokába került jogosultságok kezelése, ehhez pedig célszerű lenne módosítani a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. működését szabályozó törvényt. Változna a földtörvény, a termőföld védelméről szóló jogszabály, a támogatási jogosultságok kiosztása miatt az adó- és az áfa-szabályok is. Az FVM szeretné elérni, hogy tárgyiadó-mentesek legyenek a jogosultsággal végzett transzferek. A jogosultságokkal kapcsolatos ügyleteket meg kell említeni a csődtörvényben is, mivel az FVM nem szeretné, ha például egy esetleges felszámoláskor különválasztanák a jogosultságot a termőföldtől. A vidékfejlesztési hivataloknak még az idén be kell fejezniük az SPS-rendszerhez szükséges adatbázisok és informatikai rendszerek kiépítését, és hátravan a közvetlen kifizetésekben részesülő gazdák tájékoztatása és felkészítése is. A minisztérium 2010-re remél stabil földviszonyokat. KISS MELINDA KATALIN
A jogosultsággal kötöttségek is járnak. Például, ha a jogosultság birtokosának nincs földje, és három évig emiatt nem is tudja lehívni a támogatást, akkor elveszítheti azt. Mivel a tárca szeretné megakadályozni a földterület és a jogosultság szétválását, ezért lehetőség lenne az ezekkel folytatott ügyletek tartalmától függően támogatás elvonásra is. A közösségi jog megakadályozza a jogosultságok azonnali továbbértékesítését, és így a spekulációs ügyleteket is, mivel azokat csak akkor lehet eladni, ha legalább egy évben a birtokában lévők 80 százalékát aktiválta a tulajdonos, vagyis annak megfelelő támogatást lehívott.