Utat tapostak a szántóba (Zalai Hírlap)

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 
2008. február 27. - Dióskál, Zalaszentmárton - A települések határában hónapok óta intenzív erdőkitermelés folyik, aminek leginkább az itt gazdálkodó növénytermesztők látják kárát, a hatalmas szállítójárművek ugyanis sok esetben a vetésen, szántóföldön át közlekednek.

Zalaszentmártonban, a baki Rákosa Zoltán által használt, Cseri-dűlőnek nevezett szántót taposták le gépeikkel a fakitermelők, ugyanis a 12 hektáros föld körülbelül 1,5 hektáros részén át hordták ki a fát a faluba.
- Ezt a tavaszi árpának szánt, előkészített, felszántott földet - mutat a szántás teljes szélességében végighúzódó mély, gépek vájta csapákra Rákosa Zoltán - csak tetemes többletköltségek árán lehet megművelni. Háromszor-négyszer biztosan le kell majd tárcsázni, ennek költsége pedig 4500 forint hektáronként, arról nem is beszélve, hogy ez az összetömörítés 20-30 százalékos terméskiesést is okozhat, több éven át.
A problémával megkerestük az adott területen illetékes szakirányító erdészt, aki elmondta: miután a napokban befejezik a munkálatokat, megkezdik a helyreállítást.
- A faluból is érkezett már több visszajelzés arról, hogy gondot okoznak az erdőkitermelési munkálatok, de sajnos a több tízmilliós értékű faanyag kiszállítása másképp nem lehetséges - fogalmaz Deák Ferenc. - Mi azonban megígértük, hogy miután a műszaki hordást befejezzük, mind a szántón, mind a faluban keletkezett károkat helyreállítjuk, s ha indokolt, szakértők bevonásával az okozott károk anyagi vonatkozásában is hajlandóak vagyunk megegyezni.
Rákosa Zoltánnak azonban nem csak ezen az egy területen okoztak kárt a fakitermelők, a Dióskál határában húzódó, Erős Gyulával közösen művelt Rekken-dűlőn ugyanis mintegy másfél hektárnyi vetést tapostak le, ami - ha csak az ott megtermett repce árát nézzük - közel 400 ezer forintos árbevételkiesést jelent majd a termelők számára.
- Tavaly saját költségünkön tetettük rendbe az erdő és a szántó között húzódó önkormányzati utat, azonban, miután a fakitermelők hatalmas járműveikkel tönkretették azt, mindig egy nyommal beljebb jöttek, így mostanra már 3-4 párhuzamos út is fut egymás mellett. Igaz tavaly a csapadékos időjárás következtében a tavaszi árpában még ennél is nagyobb kárt tettek - mondja Erős Gyula. - A problémával megkerestük már mindkét illetékes önkormányzatot s a körjegyzőt is, segíteni azonban nem tudtak, ráadásul ez idáig azt sem sikerült megtudnunk, kik termelik ki a földünkkel határos erdőt.
A terület helyrajzi száma alapján a megyei erdészeti igazgatóság erdőfelügyelőjének, Gergán Szabolcsnak segítségével kiderítettük: Szimeiszter Imre a bejegyzett erdőgazdálkodó, a tulajdonos pedig egy budapesti vállalkozó, aki saját brigáddal vágatta le és szállíttatta el a fát.
- Mi szeptember óta nem jártunk azon a területen - szögezi le Szimeiszter Imre. - A fakitermelés ideje alatt pedig kizárólag a felső, térképpel jelzett, Zalaszentmárton felé vezető úton szállítottuk a fát, a 40-45 tonnás, megpakolt szerelvényekkel máshol, s főleg a rendkívül lejtős repceföldön, nem is tudtuk volna. Két hete egyébként voltam a területen, és én is láttam a nyomokat. Úgy vélem ágszedők, tolvajok és falubeliek taposhatták le a repceföldet, és a látottakból ítélve egy IFÁ-nál biztosan nem nagyobb teherautóval, bár megjegyzem: van még ott négy-öt erdőrészlet, amiből csak ezen a földön át lehet kihordani a fát.
Azt egyelőre az erdőfelügyelőség segítségével sem sikerült kideríteni, jelenleg kik termelnek az adott térségben, ráadásul Gergán Szabolcs erdőfelügyelő elmondta, mivel birtokvédelmi ügyről van szó, a probléma a területileg illetékes jegyző hatáskörébe tartozik.
- Mivel az önkormányzat felé semmilyen bejelentési kötelezettsége sincs a fakitermelőknek, tehetetlenek vagyunk, nehéz kideríteni ugyanis, hogy adott területen kik termelnek - közli Hegedűs Lóránt körjegyző. - S mivel, ha a károkozás, mint a jelen esetben is, meghaladja a 20 ezer forintot, az eset máris bűncselekménynek minősül, így a kárigényt kizárólag polgári peres eljárásban tudják érvényesíteni a gazdák. Problémát jelent továbbá, hogy a legtöbb esetben az erdőgazdálkodó csak vágásra veszi meg az erdőt, így az újratelepítési kötelezettség azt az erdőtulajdonost terheli, aki a területet nem, csak a fát adta el.
Annak ellenére, hogy az ügy a jegyző, nem pedig az erdőfelügyelőség hatáskörébe tartozik, cikkünk előkészületei nyomán holnap délelőtt Dióskál határában találkoznak az érintett gazdák, szakirányító erdészek, valamint Gergán Szabolcs erdőfelügyelő, hogy végigjárják és felmérjék a területet, illetőleg a földekben keletkezett kárt. Körútjukra lapunk is elkíséri majd őket. Az újratelepítési kötelezettség a tulajdonost terheli. Varga Lívia


© 2024 Forestpress. All Rights Reserved.