Kilencvenkilenc évre bérbe adná a kormány az állami tulajdonban lévő mintegy 966 ezer hektár erdőt a területek kezelésével megbízott zártkörű részvénytársaságoknak, majd a bérleti szerződés megkötése után ezeket a cégeket eladnák - értesült lapunk.
Kósa Lajos és Tasó László országgyűlési képviselők az év elején az erdők önkormányzati tulajdonba adását kezdeményezték, ám ezt - a fenti információk ismeretében már nem meglepő módon - az Országgyűlés önkormányzati és területfejlesztési bizottsága nem támogatta.
Nem először röppennek fel olyan hírek, miszerint a kormány magánkézbe próbálja átjátszani az állami erdőket. Az erdészetekről már tavaly év elején született egy kormány-előterjesztés, amit - a szakma erőteljes tiltakozás nyomán - később csendben visszavontak. Ebben olyan felvetés is szerepelt, miszerint a kilenc állami erdészet által kezelt több mint kétmilliárd forint értékű összerdőterületből a védett és védelemre tervezett, 35-36 ezer hektárt térítésmentesen átadják a nemzeti parkoknak. A nagyarányú vagyonvesztés a társaságok némelyikét - például a Dalerd Zrt.-t - egyenesen a felszámolásba kergette volna. Az elképzelés kritikusa szerint a terv hátterében az húzódhatott meg, hogy ezután, hivatkozva a veszteségekre, az állam az erdőgazdaságok értékesítésének tervével állt volna elő. Az erdészeti társaságok egyébként 966 ezer hektár erdőt kezelnek, amely területek 1939 önkormányzathoz tartoznak.
Utóbbi tény nem elhanyagolható, mivel február elején Kósa Lajos és Tasó László fideszes országgyűlési képviselők, polgármesterek, olyan törvénymódosítást nyújtottak be a parlament elé, hogy az állami tulajdonú erdők vagyonkezelését végző, százszázalékos állami tulajdonban lévő erdőgazdasági társaságok térítésmentesen kerüljenek az önkormányzatok tulajdonába. A javaslat tárgyalására első helyen kijelölt önkormányzati és területfejlesztési bizottság még csak tárgysorozatba sem vette a törvénymódosító javaslatot.
- Az önkormányzati bizottság döntése a most napvilágra került információk fényében nem meglepő - mondta lapunknak Budai Gyula, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének ügyvezető igazgatója. Mint kifejtette, Benedek Fülöp, az év elején megalakult Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. agrárterületekért felelős vezérigazgató-helyettese már január végén elismerte, hogy folyik a munka az állami erdőgazdálkodás átalakítását illetően. Budai Gyula információi szerint ez nem mást jelentene, mint hogy az állam a tulajdonában lévő erdőket ellenszolgáltatás nélkül 99 évre bérbe adná az erdőgazdaságoknak. Miután így már komoly értéket képviselnének, a tervek szerint a zrt.-ket magánbefektetőknek értékesítenék. - Vagyis lényegében privatizálnák a hazai erdőket - világított rá Budai Gyula, aki, mint a Magosz által delegált tag, immár az MNV-n belülről kezdeményezte a Nemzeti Földalapkezelő felügyelő-bizottságának rendkívüli összehívását annak érdekében, hogy tisztázzák a kormány erdőkkel kapcsolatos terveit.
A közel 970 ezer hektár erdőt kezelő 19 állami erdőgazdasági társaság kivétel nélkül eredményesen gazdálkodik. A cégek 2006-ban 61,1 milliárd forint nettó árbevételt, 1,4 milliárd forint üzemi eredményt és közel kétmilliárd forint adózás előtti eredményt értek el. A zrt.-k költségvetési befizetése az utóbbi években folyamatosan nőtt, 2006-ban már meghaladta a 4,2 milliárd forintot. A 14 éve nagyüzemi módon működő erdészeti társaságok mindegyike önálló piaci szereplő, s több ezer milliárd forint értékű állami erdőt kezelnek, 57 millió forintos (? - FP) saját vagyonnal. Az erdészetek összesen közel hatezer főnek adnak közvetlenül munkát, továbbá mintegy tízezer vállalkozásnak és negyvenezer családnak biztosítottak közvetve megélhetést.
E vagyontömegről, foglalkoztatási potenciálról, illetve profitszerzési lehetőségről mondana le a kormány egy híján száz évre, amennyiben magánkézbe juttatná a társaságokat, az általuk termelt profittal egyetemben. Ezzel szemben, ha elfogadnák az említett fideszes képviselők javaslatát, a profit a helyben lakók jólétét szolgálhatná, nem beszélve arról, hogy ellenőrizhetőbb maradna az erdészetek közjóléti tevékenysége is. A két képviselő egyébként nem fogadta el az Országgyűlés önkormányzati és területfejlesztési bizottságának döntését, s javaslatukat támogató aláírásgyűjtésbe kezdtek az önkormányzatok körében. A támogatásra felszólító levelében - Kósa Lajos nevében is - Tasó László arra hívja fel a helyi képviselők figyelmét, hogy információi szerint már korábban megindult egy folyamat, amely az állami erdőket kezelő zártkörűen működő részvénytársaságokká összevonásuk utáni értékesítésre készítik elő. E körlevélben arról is beszámol, hogy „leggazdagabb magyarok közül - a bakonyi milliárdos vadászok klubjából - többen is érdeklődnek" az állami erdők, úgyis mint a legnagyobb, egy egységben kezelt állami vagyontárgyak iránt. Mint írja, az általuk javasolt, az önkormányzatoknak történő ingyenes részvényátadás több meglévő problémára és kérdésre is választ adna. Példaként emeli ki a rendszerváltás óta ígért, de eddig nem teljesített, az önkormányzatokra terhelt feladatellátáshoz szükséges állami vagyonátadást. Emellett a jelenleg is nyereséges társaságokkal az osztalékrészesedésen túl is komoly profitforrást kapnának az önkormányzatok, hiszen az erdő- és vadállomány a természeti kincsekkel együtt számos kapcsolódó lehetőséget nyit a tulajdonos előtt. Többek között - világított rá - megnyílna a lehetőség a vadászati turizmus előtt, elindulhatna az új szemléletű vadgazdálkodás, a természethez kapcsolódó rekreációs, idegenforgalmi beruházások tervezése, s nem utolsósorban nemcsak a gazdagok privilégiuma lehetne ezen értékekben rejlő lehetőségek kiaknázása, hanem a helyi közösségek is magukénak érezhetnék mindezt. Dénes Zoltán