A szaktárca kérésére az agrár-kamara - az érintett képviseletek mellőzésével - a cégeknek is vásárlási lehetőséget biztosító földtörvény-módosítást készített. Ez egyaránt ellentmond az egyeztetésről szóló ígéreteknek és az új gazdatámogatási rendszer bevezetése szükségességéről szóló érveknek.
Kiterjesztené a földtörvény hatályát a gazdasági társaságokra is az agrárkamara által, az agrártárca felkérésére elkészített törvénymódosító javaslat - derült ki a birtokunkba került dokumentumból. A javaslat agrártársaságnak tekintené már azon cégeket is, melyek bevételük felét szerzik mezőgazdasági tevékenységből. A termőföldről szóló törvényt az agrártárca korábban bejelentett tervei szerint még idén tavasszal módosítanák. A mostani javaslat szerint a jogi személyek, vagyis a társaságok is vásárolhatnak szántót, rétet, legelőt és fásított területeket, ha az előírt feltételeknek megfelelnek. A fő szabály szerint a húsz aranykoronás földminőségig hektáronként egy nagy állat, efelett pedig hektáronként- két nagy állat tartását kell felmutatni. Amennyiben a telep megszűnik, vagy az állomány tartósan - egymást követő két évig - csökken, úgy a megszerzett földet, illetve arányos részét fel kell ajánlani vételre a Nemzeti Földalapnak (NFA) - áll a törvényjavaslatban.
Arra nem térnek ki, hogy az NFA milyen összeget lenne köteles a földért fizetni, mint ahogy arra sem, hogy mit történik, ha az árban nem egyeznek meg, s nem jön létre az adásvétel.
A kormánypártok által a földvásárlás terén egyszer már hátrébb szorított helyben lakó családi vállalkozások még lejjebb kerülnének az elővásárlási jog tekintetében. A szántóföld, rét, legelő és fásított területű besorolású földek adásvétele esetében elővásárláskor a helyben lakók helyett a második helyre az állattartó telep üzemeltetőjét - legyen az jogi vagy jogi személyiség nélküli társaság - helyezték.
Egyértelmű az agrártárca játszmája, hiszen a folyamat abba a sorba illeszthető, melynek során cégeknek akarják átjátszani a mintegy 970 ezer hektár állami erdőterületet, s a mostani földtörvény fellazításával a még köztulajdont képező 500-600 ezer hektárnyi termőföldet - mondta Budai Gyula, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének ügyvezetője. Rávilágított: a földek kiárusítását egy előre megtervezett forgatókönyv szerint készítették elő.
Előbb ellehetetlenítették az ötpárti egyeztetéseket, majd a cégek földvásárlásáért leginkább küzdő Mezőgazdasági Szövetkezők és termelők Országos Szövetségével - pontosabban annak sertéstagozatával, amely tavaly demonstrációval fenyegetett - olyan megállapodást, kötöttek, amelyben ígéretet tettek arra, hogy földhöz juttatják az állattartókat - mutatott rá Budai, rávilágítva, hogy a tárca az ígéretével szemben nem egyeztetett a szakmai szervezetekkel. Emellett - hívta fel a figyelmet - ha elfogadják a jelenlegi javaslatot, a külföldiek már a 2011-es földvásárlási moratórium előtt is vásárolhatnak földet, hiszen az állattartó telepeket főként nagyüzemek működtetik, s azok jelentős része külföldi tulajdonban van. - Látni kell - tette hozzá -, hogy e javaslattal az egységes gazdatámogatási rendszerre (SPS) való áttérés is megkérdőjeleződik, hiszen annak bevezetése mellett az agrártárca egyik fő érve éppen a 2011-es földpiac megnyitása volt, mondván, addig rendezni kell a birtokviszonyokat. Mivel az SPS bevezetése után a támogatások vagyoni értékű joggá válnak, vagyis földtulajdontól függetlenül is adásvétel tárgyát képezhetik, érdekes felvetésnek tűnik a javaslatban az is, hogy megszüntetnék a haszonbérelhető területek méretkorlátozását, mondván, az a versenyképes üzemméret kialakulását gátolja. A haszonbérleti szerződés legrövidebb időtartamát öt évben szabnák meg, márpedig éppen ennyi ideig maradna érvényben az SPS, ha bevezetik. Dénes Zoltán
2008. március 6. - Másfél millió hektár állami erdő és szántó kerülhet társaságok birtokába