A Zalaerdő Zrt-nek a kanizsai erdészet bajcsai telephelyén van egy nagy és központi csemetekertje, ahol nem csak saját célokra, de el-adásra, sőt, egyenesen exportra is nevelnek csemetéket. S bár ez a kert ki tudna elégíteni minden saját igényt is, a társaság valamennyi erdészetének van csemete-neveldéje is, a helyi sajátosságok miatt.
- A távolságok megyén belül nem nagyok, mégis minden erdészet mikroklímája más egy kicsit, avagy a mi céljainknak azok a csemeték lesznek a legmegfelelőbbek, amelyeket a saját kertünkben nevelünk - mondta Illés György, a letenyei erdészet ágazatvezetője. - A régi terminológia szerint úgynevezett körárnyékos kert a miénk, ami azt jelenti, hogy erdők veszik körbe, így a csemeték szinte olyan körülmények között fejlődnek, mint amelyek odakinn, a való erdőkben uralkodnak. Tölgyet, bükköt, erdei és vörös fenyőt, valamint vad gyümölcsöket (például körte, alma) nevelünk, évente 500-600 ezer darabot, s a mennyiség kétharmada a saját célra van.
A letenye-környéki 8800 hektár állami erdőből 45-öt ültettek-ültetnek az idén. Illés György azt mondja, vitán felül az a jobb, ha az erdő természetes módon, saját erőből újul meg, bár a nevelt és aztán elültetett csemetének is vannak azért előnyei.
- Korai betegségek, vagy a mostanság divatos kiszáradás ellen itt a kertben védeni tudjuk a csemetéket - kezdte a pozitívumokkal. - Viszont míg mi hektáronként legfeljebb 10 ezer csemetét ültetünk, addig a természet 30-60 ezer kis fáról gondoskodik ugyanekkora területen, és utóbbi esetben az életerős erdő kialakulásának az esélyei azért sokkal jobbak. Igyekszünk azonban elkövetni mindent, hogy csökkentsük a hátrányt.
A csemetekerti munka egyébként ősszel a makk gyűjtésével kezdődik - illetve a felvásárlásával, a gyűjtést ugyanis (az erdészet által javasolt erdőrészletekben) külsősök végzik el. A falvakban megvannak az erre specializálódott brigádok, tagjai - mint az ágazatvezető elmondta - zömében nők, megfelelő kézügyesség birtokában ugyanis általában ők tudnak elég hatékonyan gyűjtögetni. Mivel a makk jelentős részét csak tavasszal lehet elvetni, raktározni is muszáj, s ebben jelentett nagy előrelépést a bajcsai erdészetnél tavaly felépített speciális tároló épület, melyben a Zalaerdő teljes területén gyűjtött makkot erdészetenként fakkokban, állandó hőmérsékleten és páratartalmon tartják, míg el nem jön a vetés ideje. Ezt követően fontos feladat a növényvédelem, az öntözés, év közben a többszöri gyomlálás, illetve szezonban a cserebogár elleni harc.
A facsemetéknek ugyanis a homokos talaj a legmegfelelőbb, de persze ebben szereti nevelni az utódját, a csemeték fő ellenségét, a pajort a cserebogár is. A nem kívánt vendégek ellen a tavaszi rajzás idején hálóval védik a kerteket.
S ha minden jól megy, a csemeték egy-két év után kerülnek az erdőbe - mint a hét közepén is történt, a Vétyemi ősbükkös közelében. A kertből kiemelt kilencezer kis fát két munkás ültette el egy nagyjából hektárnyi darabon, ahonnan a közelmúltban szúette lucfenyvest termeltek ki. Illés György elmondta még: az erdei munkák közt az ültetés még a könnyebbek közé tartozik, nem túl nehéz rá vállalkozót találni. A nyári kapálás, kaszálás esetében ugyanez már nem mondható el.
A csemeték egyébként ültetésnél meghatározott rend szerint, elvágólag kerülnek a földbe, azonban Illés György megnyugtatott: pár tíz éven belül a sorok felbomlanak, s a telepített erdő éppen olyan természetesen összevissza lesz, mint hétköznapi társai. Évente 500-600 ezer facsemetét nevelnek. Varga Andor