Egy kaposvári társasház lakói két pártra szakadtak. A többség halálra ítélte az udvaron levő fát, mert ősszel sok levelet kell összesöpörni, nehéz füvet nyírni - mondta Hartner Rudolf, a kaposvári városgondnokság vezetője. - Hiába a kisebbség tiltakozása, a lakóközösség döntésének nincs jogi következménye. Kivághatnak egy fát vagy akár az összeset. A liberális jogszabályok miatt nincsen semmilyen szabályozás és következmény. Bár jobb lenne, ha a szakemberekre bíznák a döntést, ők vigyázhatnának ezekre az értékekre.
Más a helyzet az önkormányzati vagy országos védelem alatt álló fák esetében. Ezekre az eredeti, szigorúbb szabályozás vonatkozik. Már megírtuk: Kaposfüreden felháborodott a lakosság, mert a templomkertben kivágták a fákat, bokrokat. A templomépület védett, a terület régészetileg bejegyzett.
A védettség nem a templomfalakig terjed, hanem a környezetre is. A templomkertben kiszedték a tuskókat is, egyelőre nem lehet tudni, hogy régészetileg milyen károkat okozhattak. Arra hivatkoztak, hogy életveszélyesek a fák. A múltkori orkánerejű szél jó próbatétel volt. Nem dőltek ki. Az utak mentén is gőzerővel folyik a fairtás. Az út kezelőjének joga a fák kezelése, kivágása, újratelepítése. Könnyebb és olcsóbb egy fára azt mondani, hogy veszélyes, és kivágni az egészet, mint megmetszeni.
- Szubjektív módon, ránézésre állapítják meg, hogy a fa veszélyes vagy sem - mondta Hartner Rudolf. - Létezik egy ultrahangos vizsgálati módszer, amivel a fatörzsek szilárd szövettartalmát mérik. Ez vélhetően a költségei miatt még nem elterjedt módszer. A Balaton-felvidéken egy teljes jegenye-nyárfa sort semmisítettek meg. Ez a fafajta szinte teljesen kiveszett hazánkból, pedig érdekes növénytelepítés volt. Azt nehéz bebizonyítani, hogy esetleg egyedi érdekek/gazdasági megfontolások állnak a favágás hátterében. De járva az országot, sok helyen úgy tűnik, hogy nem igazán indokolt az öreg fák kivágása. Néhány helyen pótolják, azonban sajnos nem ez a jellemző.
A földben maradó gyökerek 15-20 év alatt korhadnak el. Egy mezőgazdasági vállalkozó szerint óriási üzlet van a nyárfák kivágásában. - A raklapgyártók korlátlan mennyiségű fát vásárolnak föl - mondta. - Csak Kaposvár környékén naponta mintegy hetven köbméter fát termeltek ki. A nyárfa huszonöt éves korában vágásérett. Most már olyan génmanipulált egyedeket telepítenek, amik tizenegy-tizenöt év alatt elérik a vágásérettséget. Az érdekes, hogy a sivatagba vizet vezetnek azért, hogy fákat tudjanak ültetni, mi pedig megsemmisítjük ezt az értéket. F. Szarka Ágnes
Mit szól a fakivágáshoz ?
BALOGH TAMÁS csurgói tűzoltó: - Ha jogosan teszik, egyetértek a fakivágásokkal. A Gyékényes és Csurgó közötti útszakaszon például több fát kivágtak, és azóta sokkal kevesebb riasztásunk van a viharok után. Azt nem tudom megérteni, miért kell egészséges fákat kivágni. Ráadásul gyakran előfordul, hogy nem telepítenek helyette csemetéket. Szerintem ezt büntetni kellene.
CSABÁ ÁRPÁD iharosberényi pedagógus: - Butaságnak tartom az egészséges példányok kivágását. Nagyon sokat hallani az ózonlyuk növekedéséről, ennek ellenére irtják a szebbnél szebb fákat Az érhető, hogy a vihar miatt sérült fákat kivágják, de a többit nyilván csak nyereségből. És ebben az a szomorú, hogy akik ellopják és eladják a fákat, nem ültetnek a helyükre újakat.
VARGA KÁROLY iharosi benzinkutas: - Ha a nyárfákat kivágják az út mentén, azt meg tudom érteni, ugyanis a nyárfa könnyen törik, és a gyökere sincs túl mélyen a földben. Az már más kérdés, hogy miért épp az út mellé ültetnek ilyen fajtákat. Én bízom abban, hogy azok a favágók, akik törvényesen járnak el, csemetéket is telepítenék. A tolvajokat szigorúan büntetném.