A biomasszáé a jövő? (Kisalföld)

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 
2008. március 7. – SOPRON A háztartások nem kaphatnak uniós támogatást a megújuló energiaforrásokat hasznosító rendszerek kiépítésére, magánemberek a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium pályázatán nyerhetnek forrásokat.

Egy száz négyzetméteres családi ház napkollektorokkal való felszerelése, a szükséges rendszerrel együtt, 400-600 ezer forintba kerül, s átlagosan öt év alatt térül meg. Ennél drágább a biomasszakazán, amely 1,5-2 millió forintba kerül és ugyancsak öt év alatt térül meg a beruházás. A legdrágább - ma még - a geotermikus energia hasznosítása, amely akár a víz vagy a föld hőjének elvonására épül. Az ára - attól függően, hogy mennyi energiát szeretnénk nyerni - négymillió forint, és tíz év alatt termeli ki a költségeket.
Magyarország összes energiaszükségletének háromnegyedét importból fedezi, ráadásul egyre drágábban, ezért is indokolt az eddigieknél nagyobb mértékben hasznosítani az alternatív energiaforrásokat. Míg kétezer körül például 20 dollár volt egy hordó olaj, addig napjainkban 90-100 dollár. Ezer köbméter gáz 29 dollár' volt, ma 340-400 dollár között ingadozik. Kiszolgáltatottságunk, valamint a környezetvédelem (a szén-dioxid-kibocsátás mérséklése) indokolja, hogy az egész világon előtérbe került a megújuló energiaforrások (szél, nap, biomassza, geotermikus) hasznosítása. Az unió 2020-ra átlagosan húszszázalékos mérséklést írt elő, nálunk ez az arány nyolc és fél százalék. Ahhoz, hogy teljesíteni tudjuk ezt az értéket, növelni kell a megújuló energiák felhasználását, a jelenlegi 4,8-ről 13 százalékra. Ezt az unió is támogatja, ezért indultak el különböző programok, amelyeknek látható jelei és kézzelfogható eredményei vannak, de gyorsítani kelle(ene) a folyamatokat. Részben ipari szinten, részben pedig a vállalkozások és a háztartások szintjén. Ez utóbbinak egy kicsit gátja, hogy európai forrásokat nem, csak itthonit lehet igénybe venni Pedig így akár a melegvízszükséglet hetven százalékát is megtermelhetik.
A szomszédos Ausztriában úton-útfélen szélkerekekbe botlunk, sok ház tetején gyűjtik a napsugarat s egyre több gazdaság üzemel biomasszából nyert energiával. Magyarországnak 6200 megawattnyi a villamosenergia-termelése, ebből maximum 330-at állíthatnak elő szélerőművek. Saját használatra persze a vállalkozások építhetnek ilyeneket. Németh Imre, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára - aki részt vett a soproni biomassza-konferencián - szerint a legnagyobb jövő a biomassza előtt áll. Már csak azért is, mert hagyományosan mezőgazdasági ország vagyunk, s tizenhárommillió ember élelmi szer-ellátását tudjuk biztosítani. Az még a jövő kérdése, hogy a feleslegből származó bevételt energiavásárlásra fordítjuk vagy biomassza-alapanyagot állítunk elő. Például kukoricából biobenzint nyerhetünk, más - külön erre a célra termelt - növények elégetésével pedig úgynevezett „zöldáramot". Persze a biomassza-termelésnek más változatai is vannak, s gyakorlatilag minden szerves hulladék hasznosítható biogáz előállítására. A visszamaradt melléktermék még mindig sok tápanyagot tartalmaz, amit az energiaültetvényeken lehet hasznosítani. Úgy tűnik azonban, a hazai biobenzin (bioetanol)-program megtorpant, mert kevés az ilyen célra fordítható kukorica, de Ausztriában és máshol is hasonló gondokkal küzdenek.
Az utóbbi időben sokan féltik a természet egyensúlyát az energianövények esetleges erőltetett elterjesztésétől, mások a mezőgazdasági (élelmiszer-ipari) termelésért aggódnak Az államtitkár szerint nincs miért félni, mert jelenleg a világ termőföldjének mindössze másfél százalékán állítanak elő energianövényeket
A megújuló energiaforrások hasznosítására már számos példa van Magyarországon is. A Nyugat-magyarországi Egyetemen például Marosvölgyi Béla professzor vezetésével - aki egyben a Magyar Biomassza Társaság elnöke is - sorra tervezik a biogáztelepeket. Az elnök a társaság Sopronban ülésező kongresszusán kijelentette, össze kell fogniuk a megújuló energiák felhasználásával foglalkozó szakembereknek, cégeknek, hogy közös fellépésük eredményeként még nagyobb lendületet kapjon az alternatív energiák felhasználása. HORVÁTH FERENC


© 2024 Forestpress. All Rights Reserved.