Székesfehérvár - Tízéves a magyar állatvédelmi törvény. Az ember és az állat viszonya sokat változott ez idő alatt, mégis sok égető kérdés maradt még - Berey Attila megyei főállatorvosnak megoldása is van.
Az állatok védelméről szóló törvényt 1989. március 14-én fogadta el az Országgyűlés. A felelős állattartás - legyen szó akár haszon - akár társállatokról - tekintetében azonban még mindig sok megoldandó probléma van.
Nem véletlen ugyanis az, hogy - noha a törvény ma már lehetővé teszi -, börtönbüntetést jogerősen még nem szabtak ki állatkínzás miatt senkire (egy soproni ügy folyamatban van, első fokon ítélt börtönre egy embert a bíróság állatkínzásért, aki több mint 200 kutyát tartott áldatlan állapotok között, de az ítélet még nem jogerős).
Meg kell jelölni, az állatokat ahhoz, hogy egész életükben beazonosíthatóak legyenek, s ez alapján visszakereshető legyen a tulajdonos is. A chipbeültetés visszatartaná a gazdákat attól, hogy kitegyék az út szélén a kutyákat, de ha állatkínzás vagy felelőtlen állattartás miatt eljárás indul a tulajdonos ellen, akkor könnyebbé válna a bizonyítás is. A bizonyíthatóság hiánya ugyanis, az oka legtöbbször, hogy nem tudják megfelelően elítélni a felelőtlen gazdákat. - A chipbeültetés kötelezővé tétele mellett törve lándzsát terjeszt be hamarosan más állatvédő szervezetekkel együtt javaslatot Berey Attila, megyei főállatorvos, aki a Hermán Ottó Állat- és Természetvédő Egyesület helyi és országos vezetőjeként a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter állatvédelmi tanácsadó testületének delegáltja, s most már elnöke is egyben.
A mikrochip egy apró, szövetbarát eszköz, amely egy 15 jegyű kódot, a kutya „személyazonosítóját" tartalmazza. A chip leolvasása után valamelyik nyilvános mikrochip adatbázisból lehet kikeresni az állat és a tulajdonos adatait. Ilyen rendszerek már ma is léteznek Magyarországon, a chipbeültetés azonban jelenleg nem kötelező. A Magyar
Ebtenyésztők Országos Szövetsége ugyan kötelezi tagjait arra, hogy valamilyen tartós megjelöléssel (chippel vagy tetoválással) lássák el az ebeket a tenyésztők, tulajdonosok, de az egyesület látókörén kívül eső állatokba nem kell azonosítót ültetni. Berey Attila minden egyes kutya esetében kötelezővé tenné a beültetést, ahogy ez gyakorlat már például Angliában, Svájcban, Horvátországban, Szlovéniában, Franciaországban - hogy csak néhány országot említsünk.
Az állatorvosoknak kutyakötelességük minden beültetéskor felvinni a chipszámot az adatbázisba, hisz a beültetés díjában benne foglaltatik a regisztráció is. A gazdáknak ezért érdemes utánajárniuk: regisztrálták-e valahol kedvencüket, miután beültette az orvos a chipet. A rendelet tartalmára vonatkozó javaslat szerint minden ebet kötelező lenne bechipezni, lehetőleg még az elválasztás előtt, de legkésőbb az első veszettség elleni oltás beadásakor. Emellett létre kell hozni egy egységes országos adatbázist, melynek folyamatos működtetéséről a Magyar Állatorvosi Kamara gondoskodna. A tulajdon-átruházást 15 napon belül be kellene jelenteni, s minden állatorvosnak rendelkeznie kellene leolvasóval.
A rendelet bevezetésével drasztikusan csökkenne a kóbor kutyák száma, nem kellene új menhelyeket építeni, csökkenne a meglévők túlzsúfoltsága, a felszabaduló forrásokat pedig a menhelyek színvonalasabb működésére fordíthatnák - véli a főállatorvos. Ezzel a lépéssel felelős állattartásra lehetne késztetni az embereket, de a kóbor ebekért aggódó közvélemény is megnyugodhatna.
A jelenleg hatályban lévő állatvédelmi törvény egyébiránt megfelelő - mondja Berey, aki szerint nem csak a törvénynek, hanem a média hozzáállásának is köszönhető, hogy az állatvédelemmel kapcsolatos társadalmi érzékenység sokat fejlődött. De míg a haszonállatok tartásával kapcsolatban már jelentős változások történtek, a társállatok, mint például a kutya, macska és társaik tekintetében még mindig van mit tenni. A minisztérium tanácsadó testülete már egy éve beadta a kedvtelésből tartott állatok tartásával, kereskedelmével és szállításával foglalkozó komplett rendelettervezetet, a hatályba lépés, a különböző érdekek (vadászok, tenyésztők stb.) összecsiszolása miatt még várat magára.
Ha e két rendelet életbe lép Magyarországon, bizton számíthatunk, ha nem is rövid távon, de évek múltán arra, hogy kedvenceink életminősége kicsit jobb legyen, mint amit eddig nyújtott nekik a magyar gazda. S.TÖTTŐ RlTA