Megyei körkép (nfb)- A nemzeti parkok kezelésébe kéri a környezetvédelmi minisztérium a területükön található erdőket. Megyénkben ez az erdők húsz százalékát érintené.
Az elképzelés nem új keletű, sőt hasonló megállapodás köttetett már megyénkben, tudtuk meg Vaspöri Ferenctől, az állami erdészeti szolgálat veszprémi vezetőjétől. Akkor a Bakonyerdő Zrt., a Balaton-felvidéki Nemzeti Park és az erdészeti szolgálat egyetértett abban, hogy a Kis-Balaton mocsaras erdei, a Tihanyi-félsziget erdővel borított részei, a Badacsony hegy, valamint a Somló hegy fennsíkja kerüljön a nemzeti park kezelésébe. Ezek ugyanis szigorúan védett területek, ahol nem folyik erdőgazdálkodás, mintegy ezer hektárról van szó. A megállapodásból nem lett semmi, mivel az ÁPV Rt. nem járult hozzá. Vaspöri Ferenc azt is javasolta, hogy a szentgáli tiszafás terület is kerüljön a nemzeti parkhoz, ehhez viszont a Honvédelmi Minisztérium nem járult hozzá. A szakmai vita azonban tovább folytatódott a védett erdők kezeléséről, és a nemzeti park új igénnyel lépett fel: az ősdolomitos Keszthelyi hegységet szeretnék kezelésbe venni. Ezen a területen sok a szigorúan védett növény, Vaspöri Ferenc véleménye viszont az, hogy itt eddig is olyan erdészeti tevékenységet végeztek, ami megőrizte a természeti értékeket, nem indokolt a nemzeti parki kezelés. A Keszthelyi-hegységen túl a nemzeti park szeretné megkapni az erdőrezervátumok mag- és védőzónáit. Megyénkben hat ilyen van, 1700 hektáron. A magterületek olyan erdőrészek, amelyeket kevés külső behatás ér, és emberi tevékenység egyáltalán nem érinti. Ilyen például a Som-hegy, a Fehér-sziklák vagy a Burok-völgy.
Az erdészek azzal egyetértenek, hogy az eredeti megállapodásban felsorolt ezer, s az erdőrezervátumok környéki 1700 hektár kerüljön nemzeti parki kezelésbe, a Keszthelyihegység átadását viszont vitatják. Az érintett minisztériumok döntenek.