Éppen ma van tíz éve, hogy kihirdették a magyar állatvédelmi törvényt. Az előkészítésében részt vett állatvédelmi egyesületek, alapítványok némelyike most, tíz év múltán meglehetősen elégedetlen a kialakult helyzettel. Például azzal, hogy a gazdátlan ebek sorsának rendezésére a mai napig nem talált valódi megoldást a kormány: a kutyák egyedi jelölése (mikrocsip) még mindig nem kötelező, az ivartalanítást nem finanszírozza a költségvetés, a gyepmesterek két hét után bármelyik ebet nyugodt szívvel elaltathatják. A különböző kutyafajták tenyésztésére jogosult magánszemélyek és vállalkozások "túltermelést" folytatnak, eladhatatlan fajtatiszta kölyökkutyák tömege cselleng az utcán, vagy várja kivégzését az állat-egészségügyi telepeken (különösen németjuhászok és magyar pásztorkutyák). A civilek és az őket támogató újságírók örökbefogadó akciókkal, popsztárok és más ismert emberek bevonásával rendezett kutyamentő parádékkal kampányoltak eddig, de most betelt a pohár! A két érintett minisztériumot, a földművelésügyit és a környezetvédelmit kívánják kérdőre vonni: hol a pénz, hová tűnnek az EU állatvédelmi támogatásai - ha egyáltalán vannak ilyenek?
Az agrártárcánál még csak-csak, de a zöldkormányzatnál egyelőre egyáltalán nem értik, hogy kerül a csizma az asztalra. A környezetvédelemhez (ezen belül a természetvédelemhez) a szaktárca jogászainak értelmezése szerint a domesztikált állatok védelme nem kapcsolható. Ez az álláspont magyar sajátosság! Az állatvédelem nemzetközi élharcosa, Jane Goodall a dzsungelben élő vagy oda vissza nem engedhető, emberekkel együtt élt csimpánzok védelmére, tanulmányozására, gondozására "szakosodott" intézetén keresztül két fontos üzenetet küld a világnak: az emberrel rokonságban és békességben élő állatok védelme önmagukért az állatokért történik, mert e fajoknak (fajtáknak) hozzánk hasonlóan van személyisége, "éntudata". A védelem tehát nem ahhoz igazodik, hogy az élőhelyen szükség van-e az állatra, és hogy a táplálékláncnak melyik fokát foglalja el.
Az emberi hanyagságnak köszönhetően a magyarországi gazdátlan vagy időlegesen kóborló ebek aktív résztvevőivé válnak a természeti környezetnek. Csatangolásuk során fokozottan védett, földön fészkelő madarakra vadászgatnak, időnként rákapnak az őzgida vagy a nyúlgyerek húsára. Ezzel pedig lekerülnek az állatvédelem asztaláról, és olyan jogterületre vetődnek, amely az említett két tárca kompetenciájába esik. Az FVM-nek négy éve van erre "alkotmányos" megoldása: a vadat űző kutyák és macskák kilövésének lehetőségét törvény biztosítja a vadászok számára. Az állatvédőket mindig kitöri a frász, ha ilyen esetekről hallanak, de kötve van a kezük, mert a vadállomány védelme is fontos, egyébként pedig nem szívesen tuszkolnak be zsúfolt menhelyekre lövedéktől megmentett, az embertől rettegő jószágokat. A zöldtárca "mossa kezeit", igyekszik kimaradni a vadászok és az állatvédők purparléjából.
A civilizáció dzsungelének kutyái sokkal szerencsétlenebbek, mint a vadűzésre átállt ebek. Belőlük lesznek az autóbalesetek áldozatai, a háromlábú menhelyi kutyák. Ám a magyar dzsungelkutyának is van értéke: a személyisége, de ezt nem ismeri el a magyar jogrend! Csányi Vilmos szerint a kutya értelmi képességei elérik egy egészséges, négyéves gyermek szintjét. Ha így van, és ez az "állati" személyiség, akárcsak egy gyermek, segíti a felnőtt embert lelki egészségének, belső békéjének megőrzésében, a jog nem odázhatja el a kutya mint emberi társállat magasabb szintű védelmének a kidolgozását.
Az állatvédelmi szervezetek 2003-ban kiharcolták, hogy a Btk.-ba bekerüljön az állatkínzás tényállása, és járjon el szigorral a rendőrség és az állatvédelmi hatóság az állatkínzókkal szemben. Az előbbi sikerült, az utóbbi nem. A törvényi tényállás szövege olyan szerencsétlen és pontatlan, hogy az intézkedő szervek kénytelenek állatvédelmi szervezetek állásfoglalását is kikérni az eljárásuk során. Az állatvédelmi szakosztály most jogszabály-módosító tervezetek elkészítésére kapott felhatalmazást. A legüdvözítőbb megoldás az lenne, ha a KVVM és az FVM az önkormányzati minisztériummal együttes rendeletben szabályozná azt a minimális tartalmat, amit egy települési állattartási rendeletnek rögzítenie kell. Amíg ez megszületik, megoldás lehet az idei év magyar állatvédelmi szenzációja: digitális (kamerával rögzített, számítógépen tárolt) kutyás képek alapján vezet ebnyilvántartást Tarnabod első embere. Az állattartó így nem tagadhatja le elkódorgott ebét, amikor bírságolással szankcionálják hanyagságát. A polgármester ezzel nemcsak a kutyákat védi meg a dzsungelsorstól, hanem a most még kutyabarát járókelőket is a harapásoktól, és attól, hogy az állatok ellen forduljanak. Czerny Róbert
(A szerző állatvédelmi jogász és érdekképviselő, kollégánk, dr. Czerny Károly fia.)
2008. április 1. - Februárban Magyarországon előadást tartott Jane Goodall, a híres főemlőskutató Ugyanebben a hónapban határozta el a hazai állatvédelmi jog fejlesztését a MÚOSZ állatvédő szakosztályának tisztújító ülése. A két februári eseményt egy első olvasatra "nehezen kezelhető" elképzelés köti öszsze: az állatok személyiségének a védelme.