2008. április 04. - Zalaegerszeg - Volt már jobb időszakuk is a zalai vadászoknak, mint a február végén befejeződött, 2007-2008-as vadászati évben. Tavalyra ugyanis merőben megváltoztak a körülmények, és a gazdaság alakulása is a vadgazdálkodók ellen dolgozott. A vadászati üzemtervek megújítása, a vadászterületek földbérleti szerződéseinek újrakötése, noha 2006-ban kezdődtek, szinte az egész tavalyi évben is eltartott még. A vadászattól, a vadgazdálkodástól ez nem kis erőt vont el. Mint Süle Lajos, a Zala Megyei Mezőgazdasági és Szakigazgatási Hivatal Földművelési Igazgatóságának halászati és vadászati osztályvezetője érdeklődésünkre elmondta, a megye vadászterületein korábban 40 vadgazdálkodó szervezet osztozott, amelyek tavaly márciusra több szétválás, új társaság alakulása után 51-re szaporodtak.
- Volt olyan vadásztársaság, amely a szerződések újrakötése során négyfelé szakadt. Az újonnan kialakult 51 vadászterületből 12-n maga földtulajdonosok közössége gyakorolja a vadászati jogot, a többit bérbe adták. A bérlők pedig zömmel vadásztársaságok, egy esetben pedig mezőgazdasági kft. folytatja a vadgazdálkodást. A tavalyi évünk tehát elég mozgalmas volt, de a vadgazdálkodók a vadászatok mellett gondot fordítottak a legfontosabb állategészségügyi feladataikra is. Beszolgáltatták az állategészségügyi hatóság által előírt 195 rókát, melyeken a veszettség elleni rókaimmunizáció hatását vizsgálták, továbbá több száz vadmadarat, elsősorban vízi madarakat a madárinfluenza ellenőrzésekre, a vaddisznó terítéknek pedig 10 százalékát, továbbá 600 gímszarvast kellett állategészségügyi célból leadni - mondta az osztályvezető az előzményekről, illetve az állategészségügyi előírások teljesítéséről.
Mint hozzátette, a márciustól megkezdődött új vadászati időszakban a társaságok egyik legfontosabb feladata, természetesen a vadászatokon kívül az, hogy jó kapcsolatokat építsenek ki a területek tulajdonosaival, a mezőgazdasági termelőkkel, továbbá szigorúbb pénzügyi gazdálkodást feltételez az idei év. A zalai vadászat gazdasági szempontból alig-alig hozott pozitív mérleget. Igaz, itt nem is a nyereség a legfontosabb. A vadgazdálkodók tavalyi összes bevétele 1,1 milliárd forint volt, amellyel szemben 1,06 milliárd forint kiadás áll. Tizenkilenc társaság csak úgy tudta elkerülni, vagy csökkenteni a veszteségét, hogy a rendes tagdíjakon felül a tagságtól fejenként 200-250 ezer forintos tagi hozzájárulást kért. Ahol ezt nem tették, ott az újonnan belépő vadászoktól többnyire belépési díjat szedtek. Ennek az összege sem kevés, fejenként 1-1,5 millió forintról van szó. Igaz az osztályvezető megállapítása, miszerint egyre drágul a vadászat. Akik folytatják ezt a szép sportot, idén valószínűleg még mélyebben a zsebükbe kell nyúlniuk.
A legjelentősebb költségnövekedések közt említhető a bérköltségek emelkedése. Az előző évi 205 millióval szemben tavaly 236 millió forintot tett ki a hivatásos vadászok bére és a hozzá tartozó járulékok. A vadgazdálkodás - vadföldek művelése, takarmányvásárlás, stb. - tavalyi 383,4 milliós költsége 20 százalékos növekedést takar, de a legnagyobb emelkedés a vadkárokban következett be, a termények drasztikus áremelkedése miatt. A megyében 289.5 millió forintról szól a kimutatás, az előző évben mért 238 millióval szemben.
A három nagyvad, a gímszarvas, az őz és a vaddisznó lövések egyaránt emelkedtek. Mint Süle Lajos elmondta, 7591 vaddisznót lőttek az év folyamán, az elmúlt 40 évben a legtöbbet. Ennek ellenére a vaddisznó becsült állománya 1300-zal több az előző évinél.
- Az elmúlt két enyhe tél is szerepet játszik ebben. Valamikor azt tanultuk, 2-4 malacot ellik a koca. Most már a vadászok megfigyelték, hogy 4-6-ot, de az ennél több sem ritka. És nem csupán az év elején. Év közben is megfigyeltek malacokat. Ezért az idei év egyik jelentős feladata a vaddisznó vadászata lesz - fűzte hozzá a szakember. Hajdu Péter
