A szociális segély átalakítását tartalmazó „Út a munkához" programot sok polgármester támogatja, a szegénységkutatással foglalkozó szakember azonban fölöslegesnek és rossz irányúnak tartja az elképzelést.
Ferge Zsuzsa szociológus szerint, ha kötelező munkát írnak elő, akkor a kormánynak garantálnia kellene a tartós foglalkoztatást, ennek ellenére az eddig is feltételként megszabott közmunkára sem volt elég pénz. Éles András polgármester szerint viszont a segélyezésre és a foglalkoztatás támogatására elkülönített forrás átcsoportosításával jutna elég pénz a segélyezettek alkalmazására.
Továbbra sem ért egyet a negyedévente 15 nap kötelező közmunka bevezetését és a feketemunka üldözését szorgalmazó „Út a munkához" programmal Ferge Zsuzsa szociológus, a tervezetet támogató, hajdúnánási polgármester, Éles András szerint viszont a segélyen élőket csak a rendszeres munka vezetheti ki a „tespedésből". A szociális minisztérium a napokban küldte el a jogszabálytervezetet véleményezésre az önkormányzatok vezetőinek és az érintett civil szervezeteknek.
Ferge Zsuzsa lapunknak kifejtette: számításai szerint a 160 ezer segélyezett egy része fogyatékos, 60 százaléka egyedülálló, vagyis nem igaz az egyeztetéseken részt vevő polgármesterek azon állítása, hogy a sokgyermekesek miatt mérhetetlen összegbe kerül a segélyezés. A Szociális Szakmai Szövetség elnöke állítja, csupán 15-20 ezer családról van szó, a segély összege pedig nem több a minimálbérnél. A rendszeres szociális segélyre fordított pénz a GDP fél ezreléke, s a változtatással egyetlen ezreléket lehetne megtakarítani. Szerinte a tervezetet támogató önkormányzatok vezetői kijelentéseikkel a szegények, főleg a romák ellen hangolják a közvéleményt.
Éles András szerint, viszont ha nem nyúlnak a problémához, egyre többen rendezkednek be a segélyre, generációk nőnek föl ebben a szellemben. Már most is túl sok kisgyerek szembesül azzal, hogy „apához nem lehet szólni tizedikén, mert a kiutalt pénzből aznap a szokásosnál többet ivott". A polgármester elmondta, 200 milliárd forint jut évente segélyezésre, 48 milliárd pedig a foglalkoztatási támogatásra. Szerinte viszonylag kevés kiegészítéssel és az arányok megváltoztatásával minden önkormányzat rendszeresen alkalmazhatná a településen élő munkanélkülieket. Azt javasolják, havi ötnapos munkavégzés legyen a segély feltétele. Ferge Zsuzsa viszont úgy látja, a támogatásnak jelenleg is feltétele a közmunka, de nincs rá elég pénz, ezért nem dolgoznak az érintettek. Kijelentette: ha a kormány kötelező munkát ír elő, akkor kötelessége rendszeres munkalehetőséget biztosítani. A tervezet azt is tartalmazza, aki feketemunkát vállal, elbúcsúzhat a segélytől. A szociológus viszont úgy gondolja, nem a dolgozót, hanem a foglalkoztatót kellene büntetni. Mi történik a szegénységgel? című tanulmányában úgy fogalmazott: kényszermegoldások a szürke- és feketemunkák, a terjedő mezőgazdasági napszám, amelyek rendszerint extraprofitot hoznak a munkáltatónak, jogfosztottságot és létbizonytalanságot a feketén dolgozóknak.
Mint lapunkban korábban megírtuk, Gyurcsány Ferenc kormányfő és Lamperth Mónika, a
szociális tárca vezetője már konzultált is a témában a polgármesterekkel és az érintett civil szervezetekkel. A miniszterelnök az egyik tanácskozáson kijelentette: a kormánynak nem áll szándékában a segélyezésre szánt pénzügyi kereteket szűkíteni, ami forrás rendelkezésre áll e célra, azt „ott kell felhasználni." Muhari Judit
Rendszeres szociális segély feltétele:
álláskeresési támogatás alatt 15 napos közhasznú munka
a már segélyezetteknek negyedévenként 15 napi közfoglalkoztatás
emelkedne a rendszeres szociális segély természetben nyújtható része
a feketén dolgozókat kizárnák a rendszerből