Legtöbbször a GVOP-pályázatoknál, legkevésbé a regionális operatív programok esetében fordult elő visszalépés. Az ügynökség tapasztalatai szerint a pályázati szakaszban általában önkorrekciós célból lépnek vissza a vállalkozások, a szerződéskötés utáni, megvalósítási, vagy fenntartási szakaszban pedig tipikusan azért, mert valamilyen szabálytalanság kipattanása miatt önként döntenek a visszalépés mellett (Napi, 2008. április 10.).
Az általunk megkérdezett pályázatírók ennél árnyaltabban látják a visszalépések okait. Az NFT I gazdaságfejlesztési felhívásainál - és főleg azoknál, ahol nagyberuházások megvalósításához lehetett több tíz milliós támogatást elnyerni - sok esetben amiatt álltak el a pályázók a szerződéskötéstől, mert a bankgarancia és egyéb fedezetek mellett még inkasszójogot is kellett volna biztosítani a cégek összes bankszámlájára a kifizető ügynökségnek. Ezt pedig többen nem vállalták, sőt olyanra is volt példa, hogy emiatt és az adminisztrációs előírások miatt teljesen el is álltak a magyarországi beruházástól.
Az is előfordult, hogy annyira hosszú volt az ügyintézés - 8-10-12 hónap -, hogy mire nekiláthatott volna a pályázó a beruházás megvalósításának, már teljesen más technológiát igényelt volna a megváltozott piac, és a pályázók inkább nem vállalták a pályázati célok módosításával járó újabb procedúrát. Persze ez most, az Új Magyarország fejlesztési terv pályázatainál is okozhat gondokat, azonban a pályázatírók szerint ha még idejében észreveszik a problémát, lehet módosítani a fejlesztési célokat. Kellemetlen velejáró, hogy ehhez vállalni kell a pályázónak, hogy tendere újra bírálóbizottság elé kerül. Főleg az NFT I pályázatainál fordult elő, hogy a tendereket zömükben maguk készítő vállalkozások olyan árbevétel-növekedési vagy létszámnövelési vállalásokat tettek, amelyeket most", mire fenntartási szakaszba ér a pályázatuk, aligha tudnak teljesíteni. Az ilyen problémák száma valószínűleg gyarapodni fog, mivel egyre több NFT-s pályázat ér fenntartási szakaszba, ahol kibukhatnak majd a túlvállalási problémák. Márpedig ha nem bizonyíthatóan önhibájukon kívüli okok miatt maradnak el vállalásaiktól, akkor vissza kell fizetniük a támogatást.
Az, hogy a visszafizetést csak a jegybanki alapkamattal vagy annak duplájával terhelten kell-e majd megtenni, attól is függ, hogy az NFÜ mennyire következetesen alkalmazza majd a 75 százalékos szabályt. Egyes operatív programok pályázatainál ugyanis a megkötött szerződésekben szerepel, hogy amennyiben csak 75 százalékban valósul meg a beruházás, akkor csak a jegybanki alapkamattal terhelten kell visszafizetni a támogatást. Az általunk megkérdezett szakértők szerint jó lenne, ha az NFÜ konzekvensen, minden pályázatnál ezt a szabályt alkalmazná, vagy csak világossá tenné, hogy pontosan melyeknél lehet erre a kedvezményre számítani. KISS MELINDA KATAIIN
A pályázatírók tapasztalata szerint bár az NFT óta sokat egyszerűsödött a pályázati adminisztráció, csökkent a bekért dokumentumok, igazolások mennyisége, tavaly óta újra megjelentek olyan dokumentációs kérések, amelyeket egyszer már megszüntettek. Például az elszámolási dokumentációhoz 2004-2005-ben kértek üzembe helyezési igazolásokat, 2006-ban nem, de tavaly már ismét szükség volt a benyújtására. Ezzel nincs is semmi probléma, valamivel igazolni kell a beruházás teljesülését, ám a konzekvenciát hiányoljuk az ügyintézésben - nyilatkozta több pályázatíró is.