Januárban és februárban több alkalommal nagy sétát tettem a Nagyerdőben. Nem össze-vissza, hanem a kialakított utakon.
Tagja vagyok az MME-nek és egy távcsővel, néha fényképezőgéppel járom a természetet. Egy ilyen alkalommal a gyógyszertár mögötti erdőrészen motorfűrész hangját hallottam. Mivel nem ezért mentem oda, folytattam megfigyeléssel összekötött sétámat. Mélyen bent az erdőben, feltételezhetően a Nyírerdő Zrt. által alvállalkozóként foglalkoztatott munkások gyérítést végeztek. (Az erdészet dolgozói egyforma védőruházatot viselnek.) Ez azt jelenti, hogy a nagyobb fák alól a husángerdőt ritkították. Utólagos vizsgálódásaim legalábbis ezt sugallták. De nem csak ezeket, hanem 30-40 cm átmérőjű fákat is kivágtak. Ezeket szakszerűen legallyazták, a törzset méretre vágták és azonnal az ott lévő teherautóra rakták. A kivágott fa nem akác volt, ugyanakkor a kivágott husángokat gallyazás után halomba rakva ott hagyták. Sajnálom, hogy akkor nem volt velem fényképezőgép. Néhány nap múlva ismét arra jártam, de a munkások azon a helyszínen már több munkát nem végeztek. Ez fölöttébb érdekes, sőt gyanús.
Az erdőgazdálkodásról pedig, csak annyit, hogy aki 25-30 évvel ezelőtt is járt a Nagyerdőben, az tudja, hogy mennyi öreg erdő állt ott akkor. Ezeknek csak gyér nyomait találhatjuk. A Nyírerdő Zrt. gazdálkodik a természetvédelmi területen, mintha az egyszerű mezőgazdasági terület lenne. Szomorúan vettem észre a TV-torony közelében egy friss tarvágásos területet. Nem vagyok földmérő, de kb. 4 hektár volt. A tarvágásos területekről 15-20 éve eltűntek azok a honos fészkelő madarak és más állatok, amik miatt ez a terület természetvédelem alatt áll. Úgy újítanak fel erdőt, mintha nem hallottak volna a folyamatos erdő-használatról. Németországban sokkal több az erdő, mint hazánkban. Ott mégis a gyérítéses erdőgazdálkodást részesítik előnyben. (Ez úgy történik, hogy a vágásérett erdőben csak ritkításszerűen vágnak le érett fákat. Így a keletkezett ritkításokban természetes vagy mesterséges szaporulatot nevelhetnek. Természetesen ez a művelési forma kedvezőbb a talajvédelem tekintetében is. A szemét tényleg kevesebb a Nagyerdőn mint azelőtt volt, de több a kivágott és tájidegen fa is. Úgy gondolom, a Nagyerdő soha nem lesz már gyöngyvirágos tölgyes.
SZENT-KIRÁLYI SZABOLCS, DEBRECEN
Az illetékes válaszol
Tisztelt Erdőjáró! Örömmel konstatáljuk, hogy a debreceni Nagyerdő sorsát milyen sokan szívükön viselik. Ismételten hangsúlyozni szeretném, hogy a Nagyerdőben természetvédelmi hatósági engedély nélkül semmilyen munka nem végezhető. Korábban a Nagyerdőhöz kötődő egyesületekkel, civil szervezetekkel (a Nagyerdő Bizottság keretén belül) jó előre megismertettük a tervezett munkákat, ám a kezdetben jól és hasznosan működő rendszer érdektelenségbefulladt. Szembesülni kell azzal, hogy a Nagyerdő idős tölgyesei sem jelentenek kivételt a földi élet rendje alól, vagyis egyszer elérik biológiai létük végét.
Kedvező ökológiai feltételek biztosításával életkoruk, fenntarthatóságuk meghosszabbít
ható. Ahol a matuzsálemi tölgyek már elpusztultak, természetes önreprodukció hiányában más, kevésbé értékes, illetve invazív fajok jelennek meg, az úgynevezett lékekben. Ez a nemkívánatos jelenség több idős tölgyesben is megfigyelhető. Ha azt akarjuk, hogy ezen erdőrészletekben a kocsányos tölgy legyen a meghatározó főfafaj, akkor be kell avatkozni erdészeti eljárásokkal. Ez történt az Olvasó által említett területen, a tv-torony közelében.
A munkáról számos debreceni médium beszámolt tavaly ősszel.
Gyakran tapasztalom, hogy olykor megtévesztően hat a kirándulókra az erdő zöldjének látványa, holott már a meghatározó kocsányostölgy-egyedek elszáradva, kiborulva fekszenek éltető közegükben. Az állandó erdőborítást adó németországi erdőkezelési eljárásokat a hazai erdészeti gyakorlat ismeri. Ezen eljárások üzemszerűen nem alkalmazhatók az Alföldre jellemző klimatikus viszonyok között. A nagyerdei sűrű hagyásfás - az ernyős felújítási mód mintájára alkalmazott - módszert egyfajta kísérletnek szántuk. Folyamatosan gyűjtjük a gyakorlati tapasztalatokat ezzel kapcsolatban.
A „gyógyszertár mögötti" erdőterületet a kerületvezető erdész átvizsgálta, nyomát nem találta az Olvasó által jelzett fakivágásnak. Idén a nagyerdei nagy villanypásztáig ilyen munkát nem végeztünk. A Debreceni Erdészet által irányított munkák egyik napról a másikra nem szoktak befejeződni. A faanyag kiszolgálása erdei utakra, nyiladékokra kiszállított sarangokból történik. Megköszönnénk, ha az Olvasó megmutatná az általa említett területet.
Ezúton kérem a Nagyerdőbe járókat, hogy amennyiben gyanús fakitermelési munkákat látnak, értesítsék az erdészetet! Az értékes alföldi erdőtársulások, így a gyöngyvirágos tölgyes, az itteni csapadékszegény klímában csak megfelelő talajvíz közelségében tartható fenn. A Debreceni Nagyerdőben a talajvíz mélysége messze az optimális alatt van.
JUHÁSZ LAJOS ERDÉSZETI IGAZGATÓ, NYÍRERDŐ ZRT. DEBRECENI ERDÉSZET