Új és fiatal vezető lett a megyei vadászati hatóság vezetője
FMH-információ - Visszamenőlegesen idén november tizedikétől Weidinger Istvánt bízták meg a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban a megyei FM-hivatal vadászati osztályának vezetői teendőivel.
A csákvári születésű fiatalember harminckét éves. Nyugdíjba ment elődje, a hatvanegy esztendős Pántl László, de ő még státuszban lesz fél évig, ezért a megbízás, és nem a végleges kinevezés, munkajogilag ez így dukál.
Hárman voltak, eleddig az osztályvezetőn kívül, és - szerintem - a negyven-valahány éves kollégája, valamint a másik, konkrétan ötvennyolc esztendős szakember nem sértődhetett meg, hogy a legfiatalabbra esett a választás. No, még, ha plusz, van megfelelő szakmai végzettsége, és nem is hosszú, de értékes szakmai tapasztalata. Társadalmi funkciói közé tartozott, hogy korábban a megyei vadászkamara oktatási- és vizsgabizottságának volt a tagja, illetve a Fejér Megyei Vadászszövetségnek a vadgazdálkodási alelnöke.
Az erdészeti technikum, a soproni Erdészeti és Faipari Egyetem vadgazda-mémök szakának elvégzése után általános agrármérnöki diplomát is szerzett a Gödöllői Agrártudományi Egyetem gyöngyösi karán.
- Több generációs erdész-vadász családból származom, tizennyolc éves korom óta gyakorló vadász vagyok magam is, és hat éve vadászmester a csákvári székhelyű Kittenberger Kálmán Vadásztársaságnál – mondja. — Ha munkahelyeimet nézem, egy fél éves fogolykutatási munkát leszámítva első munkahelyem a mai is egyben, azaz a Fejér megyei FM-hivatal, és mindvégig vadászati vonalon.
Rövid távú legfontosabb feladatának az elhelyezésből és a helyettesítésből adódó hatékonyabb és racionális munkavégzést tekinti, de ennél nagyobb kihívás a hosszú távú, nevezetesen, hogy 2007-ben lejárnak a tíz éve készült vadászati üzemtervek, de már két év múlva, 2006 második fél évében el kell kezdeni az újabb tíz éves szakmai ciklus előkészítését.
Itt előtérbe kerül a földtulajdonosok és a „vadásztársadalom" közti megegyezés, mely más szóval a lehetőségek és az igények piaci alapokra való helyezése. Ezen a téren az érdekképviseletek elsődlegessége mellett fontos feladat hárul a vadászati hatóságokra is természetesen. A cél közös kell, hogy legyen, pontosan egy optimális vadállománnyal történő, olyan szintű vadgazdálkodás szükségessége, mely a jó minőség megőrzését, esetlegesen annak a helyi javítását szolgálja. Tíz éve ismerem, és tudom, hogy megfelelő lesz e poszton. Erre garancia fiatalos rugalmassága is.