Egy két évvel ezelőtt módosított 1995-ös törvény rendelkezése szerint ugyanis 2010 végéig ki kell sajátítani és állami kezelésbe kell adni a Natura rendszerébe bekerült és az egyéb védett területeket – állítja egy ügyvéd. Radovits László volt az, aki korábban felhívta a figyelmet: Magyarország területének ötödét, mintegy kétmillió hektár földet úgy vont ellenőrzés alá a kormány, hogy arról a földtulajdonosok túlnyomó többségét nem értesítette. Mivel az államnak elővásárlási joga van, ezért a programmal elvileg lehetővé válik a földfelhalmozás vagy a klientúra jó minőségű földhöz juttatása, mielőtt 2011-ben megnyílna az út a külföldiek földvásárlása előtt. A környezetvédelmi tárca szakállamtitkára, Haraszthy László a cikkünkben megfogalmazott aggályokra reagálva akkor kategorikusan cáfolta, hogy az államnak a Natura programban elővásárlási joga lenne. Az ügyvéd most az állítja: ismerethiányból eredhet az államtitkári válasz, mert a termőföldvásárlásnál eredendően létezik elővásárlási joga az államnak, igaz, az elővásárlásra jogosultaknak van sorrendjük, s ebben a magyar állam csak a negyedik. A telekszomszéd és a helyben lakó is megelőzi az államot a nem védett területek adásvételénél.
Első lett az állam
A védett területeknél azonban megváltozik a sorrend, és az államot illeti elsőként az elővásárlási jog. "A legmegdöbbentőbb, hogy 2006-ban módosították az idevonatkozó törvényt – emlékeztet Radovits. – A módosított 1995. évi XCIII (93-as) törvény alapján pedig 2010. december 31-ig köteles a magyar állam kisajátítani a magántulajdonban lévő védett területeket, az ezt végrehajtó természetvédelmi igazgatóságoknak mérlegelési joguk sincsen." Annak idején az eredeti törvényt azért hozták meg, mert a kárpótlásban túl sok védett terület került magántulajdonba. Az volt a koncepció, hogy ezek lehetőleg minél gyorsabban kerüljenek vissza állami tulajdonba, mert ezzel biztosítható a védettségük. Ekkor azonban még szó sem volt a Natura 2000 programról, az ország területének húsz százaléka 2006-ban került védelem alá. Ebben az időben módosították a törvényt is, és 2007. január elsején lépett hatályba. "Úgy is mondhatnánk, valósággal becsempészték a kisajátítási rendelkezést egy 1995-ös törvénybe, amelyről azért nem tud senki, mert senki sem olvas régi törvényeket" – mondja az ügyvéd. Szerinte a törvénymódosítás arra is lehetőséget ad, hogy az állam a kisajátított területekért sokkal értékesebb csereterületeket ajánljon fel, így juttatva saját klientúráját nagy mennyiségű és jó minőségű termőföldhöz. Mivel a kisajátítási joggal módosított 1995-ös törvény korlátozza a magántulajdon egyenrangúságát az állami tulajdonnal szemben, gyakorlatilag nem történik más, mint újabb államosítás – hangzik a jogász érve, megalapozatlannak tartva a Natura védelmi céljait is. A Natura program eredetileg, környezetvédelembe csomagolva, az európai termésfölösleg megcsapolására, a termelés korlátozására szolgált. Azóta megváltozott a világ, élelmiszerhiány jelei mutatkoznak, a biztonságos élelmiszer-ellátás miatt tehát már nincs szükség a Natura programra.
Hatálytalan szerződések
Az ügyvéd azt állítja: kétmillió hektár terület tulajdoni lapja nem közhiteles, a jóhiszemű vevő nem tudhatja, hogy az állam elővásárlásra jogosult, ezért hatálytalan lesz az adásvételi szerződés, amelyet megköt az eladóval. De a hazánkban titokban és mindenki mást megelőzve bevezetett Natura 2000 program létrehozásával egy sor további jogszabályt is megszegett az állam. Például a természetvédelmi törvény rendelkezéseit és az érzékeny természetű területekkel kapcsolatos, több mint egy évtizedes jogszabályt is, hiszen ezek előírják a nyilvánosságot, a tulajdonosok értesítését, a közszemlére tételt és a fellebbezési lehetőséget. "Teljesen nyilvánvaló, hogy azért csináltak titokban mindent, mert óriási felháborodást váltott volna ki kétmillió hektár földterület kivonása a gazdálkodásból, és ily módon kívánták a negatív politikai következményeket elhárítani. Ez az eljárás tehát nemcsak jogtalan, de súlyos alkotmányossági aggályokat is felvet."
Font Sándor, a parlament mezőgazdasági bizottságának fideszes elnöke ugyancsak kifogásolja a Natura programmal kapcsolatos hivatalos eljárást, benne a tulajdonosok kiértesítésének hiányával. "Nem hisszük el, hogy a csaknem félmillió helyrajzi szám kijelölése szakszerűen megtörténhetett ennyi idő alatt" – mondja a politikus. Megint a szolgai megfelelési kényszer lehetett szerinte a mozgatórugó, ebbe a hibába ugyanis már többször beleesett hazánk. Olyan dolgokat kérünk számon túlzott vehemenciával az embereken, annyira kapkodva igyekszünk végrehajtani mindent, ami uniós, amit az Európai Unió sohasem kért tőlünk.
Gyökeres változás
"A Natura 2000 megjelenése óta a helyzet gyökeresen megváltozott, egyre nagyobb mennyiségű élelmiszerre van szüksége a világnak, ebben pedig Magyarország potenciális szereplő lehet. A Natura program korlátos mértékű termesztést tesz lehetővé, ráadásul a kártalanítás sem történt meg sok esetben, pedig ezt ígérték a törvény bevezetésekor" – mondja Font Sándor. További probléma a Naturával, hogy az érintettek, a földtulajdonosok nem tudnak róla. Emellett manipulációra utaló jelek mutatkoznak, hiszen szép számmal vannak, akik képesek a gyenge minőségű területeiket is felvetetni a Natura programba, néha pedig mintha arra ösztönöznék a gazdálkodókat, hogy tekintsenek el a természetvédelemtől, és kizárólag a haszonelvűséget tekintsék célként. "Bizonyítani még korai volna, de az elméleti lehetőség megvan arra, hogy a Natura programot a kormány a saját klientúrájának hasznára fordíthatja úgy, hogy jó minőségű földhöz juttatja – hangzik az elnök kifogása. – Az újkori államosításhoz vezető kisajátítás és az állami elővásárlási jog előírása nem helyes, ahogyan az sem, hogy azt állítjuk az államról, egyedül ő képes ellátni a természetvédelmi feladatokat."
Font szerint két szempont inspirálhatja a parlamenti bizottságot arra, hogy gondoljuk újra a Natura programot. Az egyik az élelmiszerhiány miatti fenyegetettség, amely teljesen új helyzet elé állítja Brüsszelt, a másik a Natura program eljárási módja, vagyis hogy az érintettek nem értesültek a törvény hatályba lépéséről. Varjú Frigyes