2004. december 8.
Ha nem lesz kemény a tél, alighanem jövőre a megyében is jóval nagyobb pusztítást végez majd az ideinél a gyapjaspille hernyója. Ebben az évben még megúsztuk pár tíz hektáros erdőkárral, de meg is sokszorozódhat a tarra rágott terület.
HEVES MEGYE A gyapjaslepke szaporodásának visszaszorulását a kemény téltől várja az agrártárca. A szakemberek szerint ellenkező esetben a rovar által az idén megkárosított több tízezer hektár helyett 100 ezer hektárnál is több erdő kerülhet veszélybe.
Az idén az erdők első számú közellenségének minősített, s az erdőkben tarrágást végző kártevő túlszaporodott populációja mesterséges védekezéssel nem állítható meg - vélik az illetékesek. Különösen fenyegető, hogy az Állami Erdészeti Szolgálat előrejelzése alapján enyhe tél esetén jövőre az ez évinél jóval nagyobb területre is kiterjedhet a gyapjaslepke károkozása.
Heves megye az ország egyik legerdősültebb területei közé tartozik, mintegy negyedét-ötödét borítja erdőtakaró, ezért a Dunántúlról egyre feljebb húzódó kártevők esetén fontos az állomány védelme. A gyapjaslepke okozta károkat az erdők megsínylik ugyan, de kiheverhetik. A fák inkább akkor pusztulhatnak el, ha ebben a legyengült állapotukban valami más kártevő vagy betegség is megtámadja őket. A gyapjaslepke visszaszorításának kulcsa elsősorban a természet. A rovarok attól pusztulnak majd el, ha a tarrágott erdőkben elfogyasztják maguk elől a táplálékot. Bár alkalmazkodó készségük miatt más növényekre, kultúrákra is áttelepülhetnek.
A gyapjaspille tömeges mértékű elszaporodása ciklikus jelenség, általában tízévente visszatérően jelentkezik. Őshonos rovarként kártétele mindig is gondot okozott Magyarországon. Az idén azért volt képes szokatlan mértékű elszaporodásra és kártételre, mert hernyói a szelesebb időszakot kihasználva nagyobb területen terjedtek el, mint korábban. A megyében is akadt példa a gyapjaspille hernyójának tömeges pusztítására, ám Hevesben sikerült átvészelni a szaporodást nagyobb kártétel nélkül. Megfigyelhetők voltak a kártevők a megyeszékhelyről Noszvajra tartó út mentén, ahol a több kilométer hosszan húzódó erdőben tapasztalták tömeges pusztítását, ami a közeli kertekre is átterjedt.
A lombrágók következő nemzedéke jövő tavasszal kel ki, s addigra eldől, milyen számban várható jelentkezésük, jó esély van arra, hogy csak töredékükből legyen jövőre hernyó, ha emberi beavatkozás nélkül a természet maga gondoskodik a gyapjaslepke számának korlátozásáról. A kártevőnek természetes ellenségei - például a fürkészdarazsak - és parazitái is vannak.
A megyében egyetlen komoly kártétele volt a gyapjaspille hernyójának: Poroszló mellett rágott tönkre mintegy tíz hektár erdőt Az állat átvándorolt az erdő melletti búzatáblára, s ez megkövetelte a vegyszeres védekezést. A meleg éghajlatot kedvelő gyapjaspille hernyója utoljára tíz éve rajzott szét. Ez a fajta hernyóinvázió valamikor a déli területek, sajátja volt, de a globális felmelegedés miatt fokozatosan északra húzódott ez a kártevő is, így a jövőben nálunk is számolni kell mind nagyobb arányú feltűnésével.
KJ
Gyapjas fantomkép
A gyapjaslepke-hím szárnyai hamvas barnák, a nőstényé piszkosfehérek. Barnás, hamvasszürke hernyói elsősorban a tölgyesekben, gyümölcsösökben okoznak tetemes károkat A szürkésbarna, szőrös, szemölcsös hernyója tömegesen elszaporodva áprilistól júliusiig tarra rágja a fákat. Különösen a tölgyeket szeretik, de a kőris, a vadkörte, a fagyal és az orgona kivételével minden lombos fa levelét, több fenyőfaj tűjét is képesek elfogyasztani. A körzeten belüli 10-20 kilométeres vándorlásuk sem ritka. A hernyók szőre az arra érzékenyeknél allergiás tüneteket válthat ki.