A pöcegödörtől a víztisztítóig (Új Magyar Szó)

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 
2008-05-30 - A szennyvíz elvezetése jelenti az egyik legnagyobb gondot a Gyergyói-medence településeinek. Ezen sikerült javítania három község, Remete, Ditró és Szárhegy önkormányzatának. Tegnap, a Remete új derítőállomásán tartott nyílt napon Korodi Attila környezetvédelmi miniszter a lapunk zöld riportsorozatában követett illegális erdőirtás kapcsán elmondta, Szentkeresztbányán famaffia-lefülelés folyik. Ideje volt már nagyon, hogy kimásszunk a pöcegödörből, azt a pillanatot várom, amikor végre rácsatlakozhatok a hálózatra” – fogalmaz a gyergyóremeiteieket foglalkoztató probléma megoldásának fontosságát Borbély Károly, aki feleségével érkezett a helyszínre megnézni, hogyan is működik egy ilyen óriási tisztítóállomás.
Autóbuszok, személygépkocsik porzanak a gyergyóremetei Bogáros-dűlő felé. A tejporgyár közelében létesített szennyvíztisztító állomáson tegnap nyílt napot tartottak, hogy bemutassák a lakosoknak, megismertessék velük a szennyvíztisztító berendezés működését, hasznát, fontosságát.
Közelebb érve derül ki: az autóbuszok szinte üresen érkeztek, a személygépkocsikkal pedig az elöljárók jöttek – a három érintett falu lakói közül alig hatvanan voltak kíváncsiak a jelentős beruházást igénylő, korszerű technológiával működő szerkezetre
Szennyvizek falvakon
A három éve készülő állomás felépült, a berendezések is nagyrészt megvannak, és az ígéretek szerint két hónap múlva kulcsra készen fogja várni, hogy ellássa a három helységből és a remetei tejporgyártól belefolyó szennyvíz tisztítását.
Gyergyóremete határában, a ditrói, szárhegyi és remetei lakosok szennyvizének tisztítását ellátó állomás létesítésére az önkormányzatok a környezetvédelmi alaphoz nyújtottak be pályázatot, melyet sikeresen bíráltak el, köszönhetően Korodi Attila miniszternek, nyilatkozta Laczkó Albert Elemér, Remete polgármestere.
A megyei tanácsnak is sikerült lobbizni a projekt érdekében: Petres Sándor alelnök közbenjárására a kormány 21 milliárd lejt utalt ki. A szennyvíztisztító berendezés 25 ezer lakost bír meg, ugyanis a tervező ötvenéves népességgyarapodással számolt; a három település lakóinak összlétszáma jelenleg 17 ezer.
…és városon
Ezzel szemben a gyergyószentmiklósi derítőállomásnak becézett, lerobbant létesítmény nem valami derítő hangulatú: gyakorlatilag egy drótháló látja el a város szennyvizének tisztítását. A Selyem utca lakói minden lakossági fórumon a városvezetés elé terjesztik az ügyet: az utcában csobogó Békény folyamatos szennyezésnek van kitéve, mert a lakásokból kiengedett szennyvíz egyenesen a patakba folyik.
Kósa Árpád, a Selyem utca lakója a bűzlő árkokra mutat: „Sokan vannak, akiket nem érdekel a víz sorsa, csak hogy ők szabaduljanak a mocskaiktól. Amint besötétedik, beindítják az összeeszkábált szivattyúikat, és lökik bele a szennyet a Békénybe. És nemcsak a cigányok” – figyelmeztet.
Nagy Attila, a közüzemek egykori igazgatója, aki ma szennyvíztisztításért felelős munkás, az ÚMSZ-nek elmondta, a helyzet egyre csak romlik. „Az, hogy mindeddig nem került sor korszerűsítésre, csupán az RMDSZ hibája. 1994-ben a terveket mi, kis buta emberek készítettük el, és nem nagy okos politikusok. Sajnos a felelősök már ebből a szolgáltatásból is politikát csináltak” – vádol Nagy.
Vincze János jelenlegi igazgató nem titkolja, hogy a mostani állapot igencsak szörnyű, ám mint mondja, konkrét lehetőségek vannak a korszerűsítésre, kiírt pályázatok alapján. A város 7,3 millió eurót remél a probléma megoldására, az Országos Befektetési Alap bevonásával.
Illegális fafeldolgozásnál miniszteri rajtaütés
Nagyméretű ellenőrzési akció volt tegnap Szentkeresztbányán – a hivatalos szervek bukaresti ellenőrei fésülték át a település szélén lévő gattereket. „A Mezőgazdasági Minisztérium, a Környezetvédelmi Minisztérium, valamint az Országos Erdészeti Hivatal illetékesei, rendőrök, csendőrök és a titkosszolgálat bevetésével füleltek le engedély nélkül működő fafeldolgozó egységeket” – nyilatkozta lapunknak Korodi Attila környezetvédelmi miniszter.
A rajtaütésszerű ellenőrzés kapcsán két fafeldolgozó egységet azonnal bezárattak, és egyenként 50 ezer lej büntetést róttak ki rájuk. Ezenkívül lefoglalták három szállítóeszköz faanyagát is. Korodi Attila tájékoztatása szerint az akciót már több mint három hónapja tervezik. Az ellenőrzések sora korántsem ért véget, további hasonló méretű rajtaütéseket terveznek, melyek nem lesznek rendszeresek, hogy a fatolvajok „ne készülhessenek fel a fogadásukra”.
A hivatalos szervek összefogott ellenőrzésére azért került sor, mert az utóbbi fél évben rengeteg bejelentést kapott a Környezetvédelmi Minisztérium arról, hogy ellenőrizhetetlen méreteket öltött az illegális fakitermelés és -feldolgozás Hargita megyében, de az ország többi, erdős részén is. Barabás Márti

© 2024 Forestpress. All Rights Reserved.