VADÁSZAT - Az európai őz hímjét baknak, nőstényét sutának,, szaporulatát gidának hívjuk. A legkisebb testű szarvasfélénk, a bakok zsigerelt testtömege 19 kilogramm, a sutáké 17 kilogramm. Agancsot csak a bak visel. Európában és Magyarországon mindenütt elterjedt. Ősi élőhelyének a ligeterdőket, az erdős pusztát tartjuk. Jól alkalmazkodott a mezei környezethez is.
Elkülönítünk mezei és erdei őz ökotípust, amelyek társas kapcsolataikban, viselkedésükben, táplálkozási szokásaikban eltérnek egymástól. Általában mindkét ivar 12-14 hónapos kortól szaporít. Az üzekedés Magyarországon július közepétől augusztus közepéig tart. A bakok territóriumot (20-10 hektár) sajátítanak ki maguknak, amelyet szagmirigyeikkel jelölnek meg. Egy erős bak egy párzási ciklusban 4-5 sutát is beborít. Mindezt az teszi lehetővé, hogy a suták eltérő időben ivarzanak. Az őznász árulkodó nyoma az úgynevezett „ördög- vagy boszorkánygyűrű". Ennek a növényzetbe taposott gyűrűnek az átmérője 10-20 méter, s akkor keletkezik, amikor a felajzott bak a megelőző tartós zavarás után a suta utolsó ellenállásán is felülkerekedik. Vemhességére az úgynevezett nyugvópete-állapot jellemző, azaz annak 10 hónapjából a tényleges magzatnevelés csak 6 hónapig tart.
Általában két (ritkán három vagy négy) gida születik. Az ellőhelyek erdőszegélyekben,
gyepeken és szántóföldi növényzetben vannak. A gidák 11 évesen érik el a felnőttkori testméreteket. A bakok évente levetik és újranövesztik agancsukat. Az agancs méretei (szár-hossztömeg, köbtartalom) 5-6 éves korig növekednek. A hanyatlás a 10. év után következik. Prof. dr. Faragó Sándor