2004 december. 14.
Az útépítők és telefontársaságok után a vadászati cégeket büntette a Gazdasági Versenyhivatal. A180 milliós összbírságot azért szabták ki, mert bizonyítottnak látták, hogy a cégek megállapodtak, mi legyen az a minimális ár, amelyért vadászni lehet náluk. Ezzel a hivatal szerint kizárták a versenyt a bérvadásztatás piacáról.
Rendhagyó módon egy terméktanácsra vetett ki jelentős bírságot a versenyhivatal. Tavaly nyáron ugyanis felmerült annak a gyanúja, hogy a mintegy nyolcmilliárd forint árbevételt elérő bérvadászati piacon minimáláron vadásztatnak a cégek, s ezzel kimerítették a kartellezés fogálmát. Az eljárást végül is 34 vállalkozás ellen folytatták le, és a végén 182 millió forint bírságot szabtak ki.
A versenytanács a legnagyobb bírságot a Vadgazdasági Termékek és Szolgáltatások Terméktanácsára rótta ki. Ez a szervezet százötvenmilliót fizet, míg a Budapesti Agrárkamarát tizenötmillió, további tizenöt bérvadásztató és vadászatszervező vállalkozást pedig összesen tizenhétmillió forint bírság megfizetésére köteleztek
Bérvadászattal csaknem 1200 jogosult foglalkozik Magyarországon. A lassan tíz éve működő Vadgazdasági Termékek és Szolgáltatások Terméktanácsa egy híján ötven jelentős, vadászati piaci szereplőt tömörít. A bérvadásztatók részben maguk végzik a szervezést, de bevonnak vadászatszervező vállalkozásokat a nagyjából 50 szereplős piacról.
A bírság kiszabásánál a versenytanács figyelembe vette, hogy a terméktanács kezdeményezte az egész piac befolyásolására alkalmas minimálárak meghatározását. A 2003-2004. évi árak azonban a terméktanács és a Budapesti Agrárkamara közös elhatározásaként jelentek meg a piacon.
Szakonyi Péter
A versenyjog tiltja a az ajánlott vagy kötelező minimálárakban való megállapodást, s az ezekre vonatkozó szervezeti döntést is. Az ilyen egyezség ugyanis megakadályozza, hogy az árak a kereslet kínálat szerint alakuljanak. Az egyeztetésben részt vevő vállalkozások nem érdekeltek az innovációban és a költséghatékony termelésben. Az egyeztetett ár megvédi a kevéssé hatékony versenytársat, és nem ösztönzi a szolgáltatás minőségének javítására illetve az árak kedvezőbbé tételére – érvel a versenyhatóság.