Söjtör - Zöld utat adott a lakosság a vasárnapi népszavazáson a szalmatüzelésű erőmű megépítésének. Söjtör választópolgárai nagy többséggel mondtak igent a várhatóan 2011-re elkészülő beruházásra.
Az ügydöntő népszavazást a képviselő-testület kezdeményezte, hogy világos képet kapjon a szalmaerőmű felépítésének lakossági támogatottságáról. Az önkormányzat azért akart megbizonyosodni a helybeliek akaratáról, mert a söjtörihez hasonló beruházások terve országszerte viták kereszttüzébe került. Az erőművek létesítését az Intertraverz Zrt. határozta el. A részvénytársaság eredeti szándéka az volt, hogy az ország tíz településén épít világviszonylatban is szokatlanul nagy teljesítményű, 49,9 megawattos szalmaerőművet, s az üzemekben mezőgazdasági melléktermék és energiafű elégetésével termel zöldáramnak minősülő, ezért jelentős felárral továbbadható villamos energiát.
A tervek parázs vitákat gerjesztettek arról, hogy a szalmaerőművek valóban környezetbarát technológiának számítanak-e. Az érvek és ellenérvek csatájából az egyik kiszemelt telephelyen, Medgyesegyházán vesztesként került ki az Intertraverz Zrt., az erőmű létesítését ugyanis helyi népszavazáson elutasították. Az elképzeléseket nemcsak e helyszínt illetően módosította a beruházó, hanem az erőművek kapacitását tekintve is. Az eredetileg tervezett 49,9 megawattos üzemek helyett jóval kisebb teljesítményűek, 19,9 megawattosak szerepelnek a jelenlegi tervekben.
Söjtörön ugyanakkor már akkor is pozitívan állt hozzá a fejlesztéshez az önkormányzat és lakosság, amikor még nagyobb erőmű építéséről volt szó. A zalai település lakói kezdetektől fogva az előnyöket emelték ki, azt, hogy az erőmű munkahelyeket és adóforintokat jelent a településnek.
Söjtörön is akadtak ugyanakkor ellenzők, több mint százan, akik beadvánnyal fordultak a környezetvédelmi hatósághoz a beruházás ellen. Attól tartottak, hogy az erőmű környezetszennyező lesz, s kommunális hulladékot is égetnek majd benne. Ezt a befektetők határozottan cáfolták. A népszavazás előtti héten a beruházás ellenzőinek újabb csoportja lépett színre: 28 zalai, illetve Zala megyéből származó értelmiségi szórólapokat juttatott el a söjtöri otthonokba. Ebben egyebek mellett az állt, hogy az erőmű a beruházónak jelentős hasznot ígér, de káros a fenntartható fejlődésre nézve. Az ellenzők azzal érveltek, hogy az üzem etetéséhez szükséges energiafű-termelés kizsigereli a talajt, a műtrágyázás fokozza a talaj- és ivóvízkészlet minőségi romlását, az erőműhöz szükséges alapanyag-beszállítás pedig növeli a zaj-, rezgés-, és légszennyezést. A szórólap aláírói továbbra sem tartják kizártnak a hulladékégetést a majdani erőműben. A vélemények ütköztetésére is módot adó lakossági fórumokon ugyanakkor nem jelentek meg az ellenzők.
- A szórólaposztással azonban felborzolták a kedélyeket, főleg azért, mert az aláírók jó részét senki sem ismeri a faluban. Felháborodott a lakosság, hogy ilyen módon beleszólnak a söjtöriek döntésébe - ecsetelte a szavazás előtti hangulatot Baksa István polgármester.
A vasárnapi népszavazás érvényes és eredményes volt. A választásra jogosultak 66,2 százaléka adta le voksát, és a szavazók 87,77 százaléka az erőmű felépítése mellett foglalt állást. Baksa István tegnap úgy értékelte a népszavazás eredményét, hogy a lakosság megértette, mit várhat a beruházástól.
- Hosszú évekig semmi nem történt Söjtörön. Most legalább elindulhatunk azon az úton, amely európai faluvá teszi a településünket - fogalmazott a polgármester. - Az erőmű hozadéka, hogy megveti a lábát a térségben a mezőgazdasági melléktermékekre alapozott ipar, Söjtör 60-70 munkahellyel és évi 70-80 millió forint helyi adóbevétellel gazdagodik.
Baksa István számított rá, hogy a lakosság zöld utat ad a beruházásnak, csak azért izgult, hogy meglegyen a legalább 50 százalékos részvétel.
Az eredménnyel elégedett, hiszen maga is másfél éve dolgozik azon, hogy Söjtör befogadja a meggyőződése szerint hasznos fejlesztést. Egyetértettek vele mindazok, akiket tegnap megszólítottunk a település központjában. Csak egyetlen asszony mondta, hogy nem ment el szavazni, a többiek igennel voksoltak.
- Örülök neki, hogy felépül az erőmű. Dolgozni ugyan már nem tudok, mert 53 éves vagyok és beteg, de a fiam hamarosan 18 éves lesz, és nagyon jól jönne neki egy állás, mert sajnos nincs munkája - mondta Kalányos Erzsébet.
- Azért szavaztam igennel, mert van egy négy és fél éves kisfiam, és az ő jövője is függhet a beruházástól. Azt ígérték, hogy a befolyó helyi adóból fejlesztik az óvodát és az iskolát, rendbe hozzák az utakat, é s a kommunális adó is csökken - indokolta döntését Fülöp Katalin.
A környezetvédelmi hatósághoz intézett beadvány aláírói közül Nátrán Attila a népszavazás eredményéről lapunknak azt mondta: tudomásul veszi a döntést. A beadványt készítők sikerének könyveli el ugyanakkor, hogy a közel 50 megawattos erőmű teljesítményét lecsökkentette a befektető. Megkérdeztük Nátrán Attilát, hogy fenntartja-e a beadványban megfogalmazott aggodalmait. A méhészként dolgozó vállalkozó elmondta: abban az esetben nem, ha a környezetvédelmi felügyelőség megadja az engedélyt az erőműépítéshez, s a beruházó tartja magát az engedélyben foglaltakhoz és a jogszabályi előírásokhoz.
Lapunkban már beszámoltunk róla, hogy a környezetvédelmi engedélyezési eljárást a beruházó kérésére június végéig felfüggesztették. Zsenák István, a Zala Hőerőmű Kft. ügyvezetője közölte: június 30-ig kell beadniuk a csökkentett teljesítményű erőműre vonatkozó módosított engedélyezési dokumentációt a környezetvédelmi felügyelőségnek, és eleget tenni a hiánypótlási előírásoknak.
- Az előírt határidőre beadjuk a dokumentációt a hiánypótlással együtt. Ebben már a 19,9 megawattos erőmű szerepel. A teljesítményt gazdasági okokból csökkentettük, mérséklődött ugyanis az áram átvételi ára a 20-50 megawattos erőművek esetében.
Zsenák István a népszavazásról úgy nyilatkozott: annak örül leginkább, hogy abszolút többséget szerzett a projekt: nemcsak a szavazófülkében megjelentek több mint fele mondott igent, igaz az 50 százalék feletti támogatás a választók összességére is. Szabó Judit