„Amit nem tesznek meg az illetékesek, elintézi a természet” – mutat a törmelékkel teli útszakaszra a hatvanas éveiben járó, Gyilkos-tó üdülőtelepen élő Deák Zoltán. Az ország egyik legszebb torlasz-tavához vezető útra szinte minden esőzést követően törmelékek, hordalékok zúdulnak.
Az elmúlt heti heves esőzések következtében az útra omló törmelékek el is zárták a 12 C országutat egy jó tízméteres szakaszon, az útügyeseknek több órába telt, amíg felszabadították, és járhatóvá tették az utat. A Békás szoroson átvezető útszakasz több részén is omlásveszély van, mert bár az új nagy alagút szabad járatot biztosít ezeknek a járműveknek, az út szerkezeti felépítése nem bírja meg a teherforgalmat.
Constantin Strujan, Hargita megye prefektusa három évvel ezelőtt adta ki rendeletben az utasítást, hogy 3,5 tonnásnál nagyobb nehézjármű nem haladhat át a szoroson. A három év alatt csupán pár alkalommal folytak ellenőrzések az útszakaszon, a büntetés pedig annyira alacsony, hogy a sofőröknek sokkal inkább megéri ezt kifizetni, mintsem többszáz kilométert kerülni.
„Az útügyre van bízva az ellenőrzés”- hárít Strujan. Az útügyesek szerint azonban hiányosságok vannak az ellenőrzés eljárásaiban, és munkaerő sincs annyi, hogy naponta biztosíthassák a kontrollt.
Szorul a szoros
„Szokás szerint minden évben július elején várjuk a szezon kezdetét. És szokás szerint minden évben feltesszük a kérdést, mikor látunk már valamit az annyit ígért fejlesztésekből. A látogatók jönnek, a munkálatok késnek, az áldatlan állapot pedig marad” – mutat rá a Gyilkos-tó szomorú jelenére Babos Krisztina, az üdülőtelep egyik vendéglátó egységének vezetője.
A lecsúszó, patakmedret eltorlaszoló Gyilkos-hegy kereken 171 évvel ezelőtt hozta létre a Gyilkos-tavat, melynek halálhírét keltik egyre gyakrabban manapság. A tó eliszaposodása több tényezőnek tudható be, ezek közül nem elhanyagolható az sem, hogy az üdülőtelep néhány vendéglátó egységéből - közművesítés híján - a tóban kötött ki a szennyvíz.
„Hamarosan kiállíthatjuk a tó halotti bizonyítványát – mondta Cosmin Butnar, a Békás-szoros Nagyhagymás Nemzeti Park igazgatója – és ehhez mi is hozzájárulunk, ha tetszik, ha nem, azáltal, hogy környezetvédelmi jóváhagyásokat írunk alá a turisztikai egységeknek. Nagyon kellemetlen helyzetben vagyunk” – csóválja a fejét Butnar.
A nemzeti park vezetőségének is beleegyezését kell adnia, hogy aztán környezetvédelmi engedélyt kaphassanak a villák, panziók. Ám a feltételeknek szinte senki sem tud eleget tenni, ennek elsődleges oka a hiányos infrastruktúra, a kanalizálás teljes hiánya. „Néhányan rendelkeznek emésztőgödörrel, ám a villák kilencven százaléka nem teszi meg ezt a lépést, mert igen költséges és mindenki a kanalizálást várja” - mutat rá a Gyilkos-tó szennyezésének fő problémájára a parkigazgató.
Város a tó védelmében
Gyergyószentmiklós önkormányzata tavaly októberben hétmillió lej összértékű támogatást kapott a Környezetvédelmi Minisztériumtól, a Gyilkos-tó üdülőtelep ivóvíz- és csatornahálózat fejlesztésére, illetve kiépítésre, melyet 2010-zel bezárólag kell elkölteni. A munkálatok kivitelezéséért folytatott versenytárgyalásra július harmadikán kerül sor, nyilatkozta lapunknak László Pál, a gyergyószentmiklósi polgármesteri hivatal illetékese.
A munkálatokat egy hónapon belül meg szeretnék kezdeni és maximum 24 hónapos időtartam alatt be is fejeznék a csatornarendszer kiépítését. A lakóknak és a turisztikai egységeknek ezután áll módjukban a rendszerhez csatlakozni saját költségükön. A tó partjainak megerősítése, az eliszaposodott tórészek kitisztítása ügyében is folynak a tárgyalások.
A Békás-szoros – Nagyhagymás Nemzeti Parkkal nem volt éppen felhőtlen az ezelőtti önkormányzat viszonya, nem volt meg a kellő együttműködés, ám jelenleg minden illetékes úgy gondolja, hogy a tervezett fejlesztések megvalósulása mindenkinek érdeke, ezért nem áll fenn a veszély, hogy akadályoztatással kellene szembenézni a park vagy más hatóságok részéről.
Csutakos tó mellé csutakos erdőket
Nem csak szennyvízzel, de hordalékkal is telítődik a Gyilkos-tó. Ez elsősorban a fakitermelők számlájára írható, akik a rönkök behúzatásával tönkreteszik az erdőt, fellazítják a talajt. Így minden egyes esőzéskor rendkívül nagy mennyiségű hordalék kerül a tóba nem csupán a legközelebbi erdőkből, de a patakokból is.
„A park területének nyolcvan százalékán nem szabad fakitermelést folytatni. Ennek ellenére nagyon sokat küzdünk a tolvajokkal, akik elsősorban az erdőtulajdonosok”, – hívja fel a figyelmet Cosmin Butnar. A parkigazgató beszámolója szerint a Likas és a Juhpataki részen már igencsak túlzásba vitték az illegális favágásokat olyan személyek, akiknek tulajdonában van az erdő, de nem kötöttek szerződést erdészetekkel, így vágják a fákat halomra, engedély nélkül.
Voltak ellenőrzések, büntetések, de ez mit sem ért. A park igazgatósága most az újonnan alakult hegyi csendőrséget is a fatolvajok nyomába állítja. „Hargita megyében három ponton, Hargita-fürdőn, Marosfőn és a Gyilkos-tónál alakítottunk ki munkapontokat a hegyi csendőrök számára, akik nagymértékben segítik majd munkánkat a turizmus szabályozásában, de különösen a törvénytelenségek megállításában”, reménykedik Butnar.
A zöld színű mítosz
„A legenda azt mondja, ha a tóba belenézel, az odaveszett lány zöld szeme tekint vissza rád. Én ezt a tavat zöldnek akkor láttam, mikor az unokám csecsemő volt. Ma tíz éves” – jegyzi meg Keresztes Géza helyi lakos. „Évente visszatér a legenda, a földcsuszamlással is. Csak már nem természeti ritkaság az eredmény, hanem természeti katasztrófa lesz lassan, ami itt uralkodik” - mutat a hordaléktengerre a férfi. Barabás Márti
2008-06-30 - A Gyilkos-tó védelmére kelt önkormányzati-minisztériumi összefogás előkészületek szintjén rekedt. Az ország legszebb torlasz-tava feltöltődik hordalékkal, az illegális fakitermelés miatt. ÚMSZ-riport zöld szemmel, a Nagyhagymás Nemzeti Parkból.