A rókák első éves koruktól részt vehetnek a szaporításban. Egyszer ivarzó faj, ezt az időszakot koslatásnak hívjuk, amely Magyarországon december második felétől, március elejéig, hangsúlyosan január-február hónapokban tart A vemhesség ideje 52-53 nap. A róka a kölykezés, illetve a fiatalok nevelése céljából kotorékot foglal, illetve készít. Az ellés időszaka március közepe, április közepe közé esik. A szuka 5-7 rókafit kölykezik, de feljegyeztek 12-15-ös almot is!
A kölykök fogatlanul, csukott szemmel és füllel jönnek a világra. Szemük csak a 14-16. napon nyílik ki. Születésük után 2-3 hétig csak szopnak, ezután fokozatosan a szilárd táplálékra térnek át. Ebben az életszakaszban előemésztett táplálékot kapnak, amit a szülők a nyelőcsövükben „raktároznak". 10-12 hetes koruktól lassan elkezdődik, s szeptemberben befejeződik önállósodásuk. Ekkor fel kell kerekedniük és új lakóhely után nézniük.
Az emlőstáplálék (kisrágcsálók, mezei nyúl) dominál étlapján, madárfogyasztása (énekesek, fácán) jóval szerényebb. Egy-egy róka mozgáskörzete - a táplálékkínálat függvényében - 30-1300 ha között változhat.
A veszettség kórokozójának legfontosabb terjesztője, ezért kötelező gyérítését is előírják a rendeletek. Ugyanezen okból kezdődött 1993-ban az ún. immunizációs program Magyarországon, amelynek során repülőgépről kidobott falatokkal teszik a rókákat a veszettség ellen immúnissá. E program mára az egész ország területére kiterjedt. Egész évben vadászható, védelemre nem szorul. A legutóbbi vadászati évben (2006/2007) terítéke 50 ezer példány volt.
2008. június 28. - Hímjét kannak, nőstényét szukának hívjuk. Csaknem egész Eurázsiában és Észak-Amerikában, továbbá Észak-Afrikában előfordul. Betelepítették Ausztráliába is. Megél a tundrán, a sivatagban, s újabban a nagyvárosok elővárosaiban is (például London). Hazánkban korábban erdei vadnak tartották, holott a mezőgazdasági területeken is jelen volt.