Nagy port kavart a zöldtárca vezetőjének bejelentése (Vas Népe)

A nemzeti parkok területén levő erdők kezelői joga a profitorientált erdőgazdaságoktól kerüljön át a nemzeti parkokhoz   ismertette javaslatát Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter egy hétfői sajtótájékoztatón, miután találkozott Fülöp Sándorral, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosával.
 A gazdasági társasági formában működő állami erdőgazdaságok ma legálisan végezhetnek tarvágást, ezért a miniszter azt szorgalmazza, hogy a nemzeti parkok területén levő erdők kezelői joga a parkoké legyen. Ezzel nem a profit lesz az erdőgazdálkodás vezérlő elve, hanem a levegővédelem és a jóléti funkciók lépnek a helyére  indokolta javaslatát.
 Szabó Imre elmondta továbbá azt is, hogy hétfőn reggel találkozott Sólyom László köztársasági elnökkel, aki támogatja javaslatát, és  korábbi tárgyalásain egyetértett kezdeményezésével Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter is.
Erdészeti berkekben  mondhatni  kivágta a biztosítékot a zöldminiszter bejelentése. Bár a nyári szabadságolások kellős közepén nehéz találni nyilatkozót, a különböző szakmai szervezetek honlapjukon azonnal  reagáltak a zöldtárca vezetőjének elképzeléseire. Az Országos Erdészeti Egyesület például közölte, hogy nem ért egyet sem  a nemzeti parkok területén levő erdők kezelői jogának átadásával, sem az ehhez kapcsolódó érveléssel. Szerintük a miniszter indoklása félrevezető, hiszen a természetvédelmi törvény értelmében 1996 óta a nemzeti parkok területén levő erdőkben bárki  akár az erdőgazdaság, akár a nemzeti park   ma is csak a természetvédelem érdekeivel egyező célokat szolgálva, a természetvédelmi hatóság engedélyével végezhet tarvágást. Az országos szakmai szervezet egyúttal felajánlotta, hogy a jövőben  segít a miniszternek szánt,  az  erdőgazdálkodással kapcsolatos tájékoztató anyagok előkészítésében.
Cserép János, az Országos Erdészeti Egyesület miskolci csoportjának elnöke a zöldminiszter azon mondatát kifogásolja, mely szerint a nemzeti parkok területén telepítendő új erdők növelik Magyarország szén-dioxid-kibocsátási kvótáját, amelyet 30-40 milliárd forintért lehet értékesíteni. Cserép János szerint a minisztert félretájékoztatták, hiszen köztudott, hogy a nemzeti parkok területén nem lehet új erdőket telepíteni, ott ugyanis az állapotmegőrzés a fő cél. A szakember azt is megjegyzi közleményében, hogy Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter egy ez év júniusában írt levelében épp az áll, hogy  ...indokolt áttekinteni az állami erdőkezelés rendszerét, melynek során az erdőgazdasági zrt.-k erdőkezelési tevékenységének bővítését tartom kívánatosnak... Mőcsényi Miklós, a Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség (FAGOSZ) főtitkára ugyanakkor azt is felvetette, hogy a kezelői jog átadását követően mi lenne az erdőben levő beépített vagyontárgyak  utak, erdész- és vadászházak  sorsa.
Vas megyében az Őrségi Nemzeti Park területén levő tíz és fél ezer hektárnyi erdőt érintené a tervezett változtatás. Az erdészeti társaság szakemberei ugyanakkor a szociális következményektől is tartanak, hiszen a munkalehetőségekben nem bővelkedő térségben mintegy kétszáz ember megélhetése kerülne veszélybe.
 
Az állami erdőgazdaságok 12 éve ideiglenes vagyonkezelési szerződés alapján teszik a dolgukat az állami  erdőkben. A végleges szerződéseket ebben az évben kötné meg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. Mivel a hosszú távra  információink szerint ötven évre  szóló szerződéseket most készítik elő, az erdészeti szakma képviselői közül többen  úgy gondolják, hogy ezt az alkut kívánják egyesek megtorpedózni, de legalábbis megzavarni a hétfőihez hasonló bejelentésekkel.