Körkép - Szakmai berkekben nagy port kavart a zöldtárca vezetőjének azon bejelentése, hogy a jövőben a nemzeti parkok kezeljék a területükön levő erdőket.
- A nemzeti parkok területén levő erdők kezelői joga a profitorientált erdőgazdaságoktól kerüljön át a nemzeti parkokhoz - ismertette javaslatát Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter egy hétfői sajtótájékoztatón, miután találkozott Fülöp Sándorral, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosával.
A gazdasági társasági formában működő állami erdőgazdaságok ma legálisan végezhetnek tarvágást, ezért a miniszter azt szorgalmazza, hogy a nemzeti parkok területén levő erdők kezelői joga a parkoké legyen. Ezzel nem a profit lesz az erdőgazdálkodás vezérlő elve, hanem a levegővédelem és a jóléti funkciók lépnek a helyére - indokolta javaslatát.
Szabó Imre elmondta továbbá azt is, hogy hétfőn reggel találkozott Sólyom László köztársasági elnökkel, aki támogatja javaslatát, és korábbi tárgyalásain egyetértett kezdeményezésével Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter is.
Erdészeti - berkekben — mondhatni - kivágta a biztosítékot a zöldminiszter bejelentése. Bár a nyári szabadságolások kellős közepén nehéz találni nyilatkozót, a különböző szakmai szervezetek honlapjukon azonnal reagáltak a zöldtárca vezetőjének elképzeléseire. Az Országos Erdészeti Egyesület például közölte, hogy nem ért egyet sem a nemzeti parkok területén levő erdők kezelői jogának átadásával, sem az ehhez kapcsolódó érveléssel. Szerintük a miniszter indoklása félrevezető, hiszen a természetvédelmi törvény értelmében 1996 óta a nemzeti parkok területén levő erdőkben bárki - akár az erdőgazdaság, akár a nemzeti park - ma is csak a természetvédelem érdekeivel egyező célokat szolgálva, a természetvédelmi hatóság engedélyével végezhet tarvágást. Az országos szakmai szervezet egyúttal felajánlotta, hogy a jövőben segít a miniszternek szánt, az erdőgazdálkodással kapcsolatos tájékoztató anyagok előkészítésében.
Cserép János, az Országos Erdészeti Egyesület miskolci csoportjának elnöke a zöldminiszter azon mondatát kifogásolja, mely szerint „a nemzeti parkok területén telepítendő új erdők növelik Magyarország szén-dioxid-kibocsátási kvótáját, amelyet 30-40 milliárd forintért lehet értékesíteni. Cserép János szerint a minisztert félretájékoztatták, hiszen köztudott, hogy a nemzeti parkok területén nem lehet új erdőket telepíteni, ott ugyanis az állapotmegőrzés a fő cél. A szakember azt is megjegyzi közleményében, hogy Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter egy ez év júniusában írt levelében épp az áll, hogy „...indokolt áttekinteni az állami erdőkezelés rendszerét, melynek során az erdőgazdasági zrt.-k erdőkezelési tevékenységének bővítését tartom kívánatosnak..."
Mőcsényi Miklós, a Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség (FAGOSZ) főtitkára ugyanakkor azt is felvetette, hogy a kezelői jog átadását követően mi lenne az erdőben levő „beépített vagyontárgyak" - utak, erdész- és vadászházak - sorsa.
Vas megyében az Őrségi Nemzeti Park területén levő tíz és fél ezer hektárnyi erdőt érintené a tervezett változtatás. Az erdészeti társaság szakemberei ugyanakkor a szociális következményektől is tartanak, hiszen a munkalehetőségekben nem bővelkedő térségben mintegy kétszáz ember megélhetése kerülne veszélybe.
Nagy Ildikó
MOST VÉGLEGESÍTIK A SZERZŐDÉST
Az állami erdőgazdaságok 12 éve ideiglenes vagyonkezelési szerződés alapján teszik a dolgukat az állami erdőkben. A végleges szerződéseket ebben az évben kötné meg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. Mivel a hosszú távra - információink szerint ötven évre - szóló szerződéseket most készítik elő, az erdészeti szakma képviselői közül többen úgy gondolják, hogy ezt az alkut kívánják egyesek megtorpedózni, de legalábbis megzavarni a hétfőihez hasonló bejelentésekkel.