Változás történt a vadászati érdekképviseleteknél a vadászati törvény 1996-os elfogadását követően, hiszen a jogszabály teljesen új alapokra helyezte a vadgazdálkodást és vadászatot. 1997-ben a parlament -Európában egyedülállóan - elfogadta a vadászkamarai törvényt is. A kamara a hivatásos és sportvadászok közfeladatokat és általános szakmai érdek-képviseleti feladatokat ellátó köztestülete, kötelező tagsággal.
A z Országos Magyar Vadászkamara tagságát az elmúlt tíz évben azok a vadászok alkották, akik a megváltozott új vadászati törvény keretei között vadásztak. Tudni kell viszont azt is, ezen idő alatt a tagság jelentősen kicserélődött - fogalmazott Pechtol János. Az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) főtitkára hozzátette, az Alkotmánybíróság 2003-ban úgy döntött, a kamarai tagság csak a hivatásos vadászok számára kötelező.
A főtitkár szerint akkor és azóta sokszor - vezetők és egyszerű vadászok - sokan feltették a kérdést: miért van szükség két vadászati érdekképviseletre, kamarára és vadászszövetségre? Szerinte az egyszerűbb vadász lent a végeken nem érzékeli, hogy vannak vezetőik, akik érdekeiket védik. - Sokan csak akkor találkoznak a kamarával, amikor évente meg kell újítani a vadászjegyet, meg kell kötni a biztosítást, és átveszik az évkönyvet. Ezzel már megfelelnek a vadászat feltételeinek, és a legtöbbjüket csak az érdekli, hol, mikor, mire lehet vadászni, és ez milyen anyagi áldozatokkal jár - jegyezte meg Pechtol János. Hozzáfűzte, lehet, hogy ez így természetes, hiszen a vadász vadászni szeretne, de nem árt tudni, a vadászati lehetőséget sok elhivatott szakember többéves kitartó, áldozatos, körültekintő munkája teremti meg. Pechtol János utalt arra, hogy a kamara a következő tízéves ciklusban célul tűzte ki: szigorítja a vadászképzés folyamatát, a vadásszá válás feltételrendszerét, mert azt szeretné, hogy az új vadászgeneráció becsülje természeti értékeinket, és a vadászatban maradéktalanul tartsa be a vadászat írott és íratlan szabályait.
- Sokan kritizálják a kamara munkáját, pedig az országos és megyei vezetés minden vadász érdekét szem előtt tartja, amikor a vadászatot érintő jogszabályváltozásoknál a többség érdekeiért harcol. Például amikor elérte, hogy a fegyverek műszaki vizsgáját tízévente kelljen csak megismételni, amikor a minden vadász számára kötelező pszichológiai vizsgálatot előíró jogszabálytervezetet leveteti napirendről - mutatott rá Pechtol János, aki szerint ezek közvetlenül érintik az 56 ezres tagságot.
A kamarának mindezeken túl számos más feladata is van. - Gondoskodik az állami vadászvizsga megszervezéséről és lebonyolításáról, a vizsgára való felkészítésről. Védi a hivatásos vadászok érdekeit, rendszeresen megszervezi továbbképzésüket. 2002-ben Gödöllőn megtartottuk a hivatásos vadászok első országos konferenciáját. Több alkalommal tárgyaltunk a hatósággal, hogy ellenőrzéseik során megkülönböztetett figyelemmel legyenek a hivatásosokat megillető juttatásokra - sorolta a kamara elért eredményeit a főtitkár.
A kamara rendszeresen részt vesz az évente ismétlődő rendezvények szervezésében. Ilyenek pl. az országos vadásznapok, a Fehova, különböző kulturális és szakmai rendezvények, kiállítások, amelyeken bemutatják a szervezet tevékenységét. - A kamara segítségével és Faragó Sándor közreműködésével mutatták be a vadászatot a Mindentudás Egyetemén, amely a vadászat hírnevét növelte. Évente rendszeresen szerveznek az egész ország területén környezettisztítási akciót, amelyből a vadászok jelentős részt vállalnak - jegyezte meg a kamara főtitkára.
Mint minden érdekképviselet, az OMVK is igyekszik a szakmához valamilyen formában kapcsolódó hatóságokkal, intézményekkel, szervezetekkel a lehető legtökéletesebb munkakapcsolatot kialakítani. - Írásbeli együttműködésünk van az ORFK-val, a vám- és pénzügyőrséggel, valamint a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériummal, s együttműködünk a Vadászati Kulturális Egyesülettel és a vadászsajtókkal -
mutatott rá Pechtol János.
Arra a kérdésünkre, hogy mit tud tenni a kamara a betiltott szalonkavadászat ellen, a főtitkár így válaszolt: a vadászkamara és a Védegylet azonnal tiltakozott. Szóban és írásban érvekkel alátámasztva fejeztük ki nemtetszésünket. Mindezek ellenére a hatóság nem vállalta fel az esetleges bírságot, bírósági pereket, melyek mindenképp bekövetkeztek volna. Álláspontjukat megértenénk, ha egy veszélyeztetett fajról lenne szó. De érthetetlen számunkra, mert országosan maximum 7-8000 szalonka került terítékre évente, míg pl. Franciaországban egymillió körüli terítékről beszélhetünk. Az OMVK álláspontja szerint, a hatóság nem járt el kellő eréllyel a madárvédelmi irányelv alkalmazását illetően és nem tett meg mindent azért, hogy a szalonkázás fennmaradjon. Most ígéretet kaptunk, hogy valamilyen formában lesz szalonkavadászat. Lehet, hogy az idén elkezdődött kvótarendszerrel, lehet, hogy őszi idénnyel kiegészítve, de ezt alaposan elő kell készíteni. Borsodi Attila
2008. július 26. - Az Országos Magyar Vadászkamara a háttérből segíti a hazai vadászok életét