Gubacs csúfítja el a faleveleket (Napló)

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 
2008. augusztus 22. - Csopak (vi)- A tanösvényeket járva, a ritka aljnövényzetű csertölgyesekben kirándulva, valamint az erdőkbe települt üdülőövezetekben megfordulva gyakran látunk a csertölgyek leveleinek fonákján gubacsszerű képződményeket, valamint torz leveleket.

Nagy Krisztina és Őry Arnold, a Veszprém Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága munkatársai megállapítása szerint ezeket a csertölgyeket a cserlevél gubacslégy (Dryomyia circinnans) károsította. Ez a károsító a levelek fonákján öt-hat milliméter átmérőjű, három-négy milliméter magas vörösesbarna vagy sárga, elálló szőrökkel fedett gubacsot hoz létre saját lárvái számára. A gubacsok csoportosan helyezkednek el. A levél felszínén kiemelkedő peremű nyílás látható.
A károsítónak évente egy nemzedéke fejlődik. A rajzás tavasz végén kezdődik, amikor a nőstény a tojásait a gubacsokba helyezi. A gubacsokban kifejlődnek a lárvák, majd a báb, és ebben az állapotban telelnek át a lehullott lombozatban. Ennek a károsítónak - nemcsak Veszprém megyében - tavaly tömegszaporodása kezdődött, ami idén is folytatódik. Ez a felszaporodás és a tünetek megjelenése elsősorban ligetes részeken tapasztalható. Főként azokon a helyeken károsítja a csertölgyfákat, amelyeken a környezeti mikroklíma melegebb, nem úgy, mint a dús aljnövényzetű sűrűbb erdőkben. A cserlevél gubacslégy elleni védekezés módja a megelőzés. Mivel a károsító a lehullott levelekben telel, ezért egyedszámukat úgy gyéríthetjük, hogy a lehullott lombot összegyűjtjük, majd megsemmisítjük. A megsemmisítés történhet égetéssel, de ezzel kapcsolatban tudni kell, hogy növényi hulladék égetése során be kell tartani a természet védelméről szóló 1996. évi LIII, az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV., a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvényekben, valamint az illetékes önkormányzat erre vonatkozó helyi rendeletében előírtakat.
Erdőterületeken erre nincs szükség, hiszen ott könnyebben alakulhatnak ki azok a tényezők, amelyek a károsító rajzásának összeomlását eredményezik. Az ökológiai egyensúly megtartása és a tömegszaporodás összeomlása érdekében a növényvédő szeres kezelést nem javasolják, de a lehullott lombozat megsemmisítésével gondoskodhatunk róla, hogy hétvégi házunk, kertünk környezetében csökkenjen a következő évben a károsítás, és újra gyönyörködhessünk fáink épségében.



© 2024 Forestpress. All Rights Reserved.