Elpártolt a szerencse az agrárvállalkozók mellől. Kevesebb támogatást kapnak a jelentkezők; az idén és jövőre előreláthatóan harmadannyi erdőt telepítenek Somogyban, mint a korábbi években.
- Hullámvölgyben van az ágazat, visszafogták magukat a somogyi gazdálkodók - kongatták meg a vészharangot a szakemberek. Három éve több mint 2000 hektáron folyt a telepítés, tavaly 1600, az idén ősszel és jövő tavasszal 512 hektáron ültetnek facsemetét a csapatok. Nádas József, a mezőgazdásági szakigazgatási hivatal erdészeti igazgatóságának igazgatója azt mondta: még tart a földalapú támogatásokkal együtt beadott támogatási kérelmek pontozása, értékelése. Az érintettek várhatóan szeptemberben kapják kézhez a határozatokat.
- Az már előre látszik, hogy a korábbinál jóval kisebb területen dolgoznak az erdőtelepítők - fejtette ki. - Számos termelő azt jelezte: a csökkenő támogatás, az elhúzódó kifizetések elvették a kedvüket a gazdálkodástól. Sokan önerőből képtelenek megfinanszírozni a hiányzóösszeget.
Balul sült el a támogatási rendszer átalakítása; legalábbis így tartják azok, akik az utóbbi időben adták fel a vállalkozásukat. Az igazgató jelezte: pár éve egy hektárnyi tölgy erdősítésére közel 2,5 millió forint járt a nyertes pályázónak, amelyet két évtized alatt fizettek ki. Az összeg kétharmadát azonban az első három évben vehették fel az agrárvállalkozók. Manapság viszont alig kétmillió forint jár ugyanezért a tevékenységért.
Morognak az erdősítésre szakosodott gazdálkodók. Rendre azt hozzák fel: a bevétel nem tart lépést a kiadásokkal. A megcsappant termelési kedv amúgy más módon is érzékelhető. Úgy tudjuk: a termelők 30-50 millió darab csemetét nem tudnak elhelyezni a piacon. Ez azért van, mivel nemcsak megyénkben, hanem az ország számos más pontján is kevesebb fát ültetnek.
A szakember elismerte: egészen bizonyos, hogy Somogyba idén jóval kevesebb összeg áramlik. Eddig évente mintegy négymilliárd forintot fizettek ki erdőtelepítésre, ezúttal 1,5-2 milliárd forint ütheti a támogatásra pályázók markát. Harsányi Miklós
Féltik a jövőjüket
TÖBB NÁGY TERMELŐ Úgy döntött: végleg felhagy a telepítéssel. Eddig megyénkben közel száz vállalkozót regisztráltak, ám 39-en kivonultak a piacról. Bizonytalannak tartották a jövőjüket, inkább másféle mezőgazdasági tevékenységgel foglalkoznak.
AKIK TOVÁBB AKARNAK dolgozni, főként őshonos fafajokat telepítenek. Tölgy, éger, szürkenyár szerepel a tervekben, az 512 hektár nyolcvan százalékán ezzel foglalkoznak a gazdálkodók - számolt be a mezőgazdasági szakigazgatási hivatal munkatársa
Harminc százalék
Somogyban hosszú távon 60 ezer hektárral kellene növelni az erdősültséget -mondta Nádas József. Szinte valamennyi földhasználati és erdőfejlesztési terv ezt sürgeti. A gyenge minőségű szántók, elhagyott rétek, parlagterületek is szóba jöhetnek.
MOST 184 EZER HEKTÁRNYI erdő van Somogyban. A szakember kitért rá: a megyei erdősültségi mutató eléri a 30 százalékot Az uniós átlag közel 35 százalék.
Vándor, ne bánts!
Egyetlen szó, amellyel pici korunktól fogva birtoklunk: enyém. Először tejbepapit, rongyosra gyűrt pelenkadarabot, aztán világító tolltartót, majd barátot, autót, házastársat, meg úgy általában mindent. Vérmérséklettől függően akár a fél világot. Ezzel az öt betűvel érezzük magunkénak az erdőt is; Miénk az itt talált gomba, az elhullajtott agancs, no, meg a fa. Lévén még mindig a legolcsóbb fűtőanyagok egyike, pláne, ha se a területért, se az ültetésért nem fizettünk, tekintve, hogy egyikhez se volt közünk, de még csak meg se vettük. A kárpótlást követően gyakran hallottam: a szülők, nagyszülők által ültetett erdőrészeket olyan bitorolja, aki nem izzadt érte. S falusiak tudnak mesélni, hogy kinek az udvarában áll több méternyi lopott tüzelőnek való. A tulajdonos meg bánkódjék csak, miért nem volt gyorsabb. Persze „nagyüzemben" ugyanez a helyzet. Előfordul, hogy egy cég csak addig él, amíg engedélyt kap a vágásra, s miután egy kicsit többet vágott ki a kelleténél, gyorsan meg is szűnik. A somogyi utakat valaha erdők, fasorok kísérték, most csak földben hagyott tuskók meredeznek. Az értékes faanyagot elszállították, de mikor látunk új csemetéket a domboldalon?
A Duna-Dráva Nemzeti Park őreit fél éve sokkolta egy védett területen lévő, illegális favágás. Amúgy nem szegény ember tette. A fa a somogyiaknak régóta menedék, megélhetés. „Vándor, ne bánts" - hangzik az erdő fohásza. „Én vagyok a házad ajtaja, bölcsőd fája, koporsód fedele." Nagyszüleink még emlegették: nem az erdő van Somogyban, hanem Somogy az erdőben. Az unokáink mit mondanak? VARGA ANDREA
MI A VÉLEMÉNYE?
Kellően óvjuk erdeinket?
BALLÉR ATTILA kaposvári vállalkozó: - Abszolút nem óvjuk az erdőket. Kiárusítjuk, kivágjuk őket. Az alacsony, aranykoronás földekre erdőt kellene telepíteni, ezt még az Európai Unió is támogatja, de mégsem elég ösztönző. Nem gondolunk, arra, hogy mi lesz később. A légszennyezettség mértéke egyre nagyobb, az erdők lennének hivatottak csökkenteni a szennyezést. De hogyan, ha egyre fogynak?
Cser Frigyes kaposvári orvos: - Erdőszerető, erdőjáró ember vagyok. Az ember lelkét megnyugtatja az a csend, béke, amit ott tapasztal. Csodás egy csörgedező patak, egy elugró őz. A város, az ember azonban helyet követel magának, az erdő rovására. Döbbenetes az a mennyiségű szemét, amit oda hordanak. A turisták, az igazi túrázók vigyáznak az erdőre, mert szent területnek tartják.
Karpov Emese kaposvári tanuló: - Úgy tűnik, hogy a környezet, az erdő nem fontos. Nem vigyázunk rá. Mindent elborít a szemét Erdőket, árokpartokat, a Desedát, a várost. Bármerre jár az ember szemétbe botlik. Én személy szerint nem szemetelek és azt sem szeretem, ha más teszi azt. Úgy tűnik, a mai kor emberének már nem fontos, hogy milyen környezet veszi körül.