A bizottság most hivatalos figyelmeztető levelet (első írásbeli figyelmeztetést) küld az érintett tagállamoknak, amelyben felkéri azokat, hogy meghatározott határidőn belül (ez általában két hónap) tegyék meg észrevételeiket. Azaz adjanak magyarázatot arra: miért nem ültették át a jogszabályt időben.
Az érintett tagállam válasza vagy válaszának elmaradása függvényében az EB dönthet úgy, hogy egy „indokolással ellátott véleményt” (utolsó írásbeli figyelmeztetést) küld. Ha valamely ország nem tesz eleget az indokolással ellátott véleményben foglaltaknak, a bizottság az Európai Bíróság elé viheti az ügyet. Amennyiben a bíróság megállapítja a szerződés megsértését, a jogsértő tagállam köteles megtenni a megfeleléshez szükséges intézkedéseket.
Nem eléggé zöld Magyarország
Korábban már napvilágot látott, hogy jogi lépéseket kezdeményez Magyarország és Görögország ellen az Európai Bizottság (EB), amiért a két állam nem jelölt ki megfelelő nagyságú területet a vándormadaraknak, illetve a veszélyeztetett fajoknak - közölte az EB csütörtökön.
A testület emellett „első figyelmeztetésben részesíti” a kormányzatot, amiért nem védi a Sajóládi-erdőt. A területet ugyan védetté nyilvánították, ám az illegális fakitermelés megtizedelte az erdőt- érvel a Bizottság. „Magyarország nem hozott megfelelő kiegyenlítő intézkedéseket a pusztítás hatásainak ellensúlyozására” - olvasható az EB indoklásában.
Magyarország nem ültette át időben a nemzeti jogba a szakképzések elismeréséről szóló közösségi irányelvet, ezért az Európai Bizottság (EB) eljárást kezdeményezett csütörtökön Budapest ellen. Az uniós előírást tavaly október 20-ig kellett volna átvenni, ám ezt hat tagállam, köztük Magyarország, elmulasztotta.