Nehéz elhinni, de vannak a világnak olyan helyei, ahol tenyésztik a tigriseket. Kínában, Laoszban, Thaiföldön és Vietnámban is tartanak fenn tigristelepeket. A tulajdonosok azt állítják: a tenyésztéssel visszaszorítják az állatok testrészeinek illegális kereskedelmét - ezekre azért van kereslet, mert a hagyományos kínai gyógyászatban használják fel például a tigris csontját.
A tigristelepek bezárásáról szóló felhívás azon a thaiföldi konferencián hangzott el, amelyen a vadon élő tigris életteréül szolgáló 13 ország képviselői találkoztak.
A tigrisek védelmére létrejött globális kezdeményezésben több szervezet és a Világbank is a részt vesz, és a tigristelepek bezárását követelik. Teszik ezt annak tudatában, hogy a vadon élő csíkos nagymacskák száma alaposan megfogyatkozott világszerte. Az ember térnyerése és a vadászat miatt a tigris korábbi élettere kilencven százalékát vesztette a Földön. A 20. század elején még 100 ezerre becsülték a számukat, most már csak 3600-ra.
Kínában közel 5000 ezer fogságban tartott tigris élhet, és a farmok annak ellenére nyereségesek, hogy Peking 17 éve betiltotta a tigrisek testrészeivel folytatott kereskedelmet. A rendelkezés értelmében a patikák polcairól eltüntették a tigriskészítményeket.
Voltak olyan farmok, amelyeket a tilalom után hoztak létre, mert spekulánsok azt várták, hogy visszavonják a rendelkezést. A kínai kormány azt mondja, hogy a meglévő farmokból turistalátványosságot csinálnak, aktivisták szerint azonban titokban folytatódik a kereskedelem az állatok testrészeivel.
A vállalkozók határozott lobbizása ellenére a pekingi kormány most közölte, hogy még inkább szigorítja a farmok ellenőrzését. A "gazdák" szerint a tiltás csak az orvvadászok malmára hajtja a vizet, olcsóbb ugyanis a szabadban kilőni egy tigrist, mint azt felnevelni. Szvetnik Endre