Mata Atlantica: az Atlanti-óceán partját szegélyező esőerdő független az Amazonas környéki hatalmas esőerdőktől. Ez egy parti sáv, amely valamikor még érintetlen volt helyenként 800 km szélességben. 1500-ban a portugálok partraszállásakor mintegy 1 millió négyzetkilométernyi területet foglalt el ez a csodálatos erdőrengeteg. Ennek mai napra körülbelül a 7 százaléka maradt meg.
Mindet kiirtották, mert kellett a brazil fa. Festékanyagnak, a hatalmas kávé, és cukornád ültetvényeknek, a farmgazdálkodásnak. Emiatt tucatnyi apró kis mozaikra esett szét ez az egykori fantasztikus esőerdő, amelyik néhány mozaikja az élővilág sokfélesége szempontjából ma is az egész földnek a legmagasabb biodiverzitású régiói közé tartozik.
Védett területekké nyilvánították azokat. Nemzeti parkok sorozata alakult ki ezen a területen, amely délen San Paolo környékén van, északon fölnyúlik körülbelül Salvador az északi régiójáig, Most már itt rendkívüli gonddal óvják az élőhelyeket, mindenütt táblák figyelmeztetik az utazót arra, hogy természeti szempontból védett területen jár. Viszont sok helyen még mindig égetik az erdőt, mert a szegény emberek nem találnak más megoldást életük javítására, minthogy az erdő rovására teremtsenek maguknak mezőgazdaságilag hasznosítható területeket és a hatóságok ezt nem tudják mindenütt megakadályozni.
B. Király Györgyi