A Magyar Rádió keddi vitaműsorában a négy parlamentbe jutott párt ismertette a környezetvédelemmel kapcsolatos elképzeléseit. A megszólalás első sorrendjét sorsolás döntötte el.
Illés Zoltán, a Fidesz-KDNP képviselő jelöltje elmondta, hogy pártja programjában nagy hangsúlyt kap az alternatív energiatermelési lehetőségek kiaknázása és a hulladékkezelés. Nagy szerepe van a mellékutak karbantartásának, építésének és a vasút fejlesztésének, hiszen ezzel jelentősen csökkenteni lehet a levegőszennyeződést.
A környezetvédelemnek minden ágazati politikában meg kell jelennie, az oktatástól kezdve a mezőgazdaságig. Arra a kérdésre, hogy a pártok önálló tárcaként hagynák-e meg a minisztériumot (69 természet- és környezetvédő szervezet közelmúltban kiadott álláspontja szerint önálló környezetvédelmi szaktárcára van szükség), Illés Zoltán azt válaszolta, hogy önálló, a környezetgazdálkodási kérdéseket is kezelő csúcsminisztériumra van szükség, amelynek feladatai közé tartozna a természeti erőforrások, az ásványkincsek, az erdővagyon kezelése is.
Csőzik László, az SZDSZ képviselőjelöltje a fontosságot a szennyvíz és hulladékkezelés kérdésére helyezte, pártja szerint ezeket a beruházásokat kell befejezni, illetve újakat kell indítani. Itt sokat segítenek az EU-s pénzforrások. A képviselő-jelölt szerint felértékelődött a környezetvédelem szerepe, és fontosnak tartja a környezet és a gazdaság kapcsolatát is, valamint nagy hangsúlyt helyezne a környezeti nevelésre.
Orosz Sándor, az MSZP képviselő-jelöltje úgy véli, hogy a környezeti témák kezelésében kisebb a távolság a pártok között, mint más területeken, hiszen élhető, egészséges környezetre van szükség, amelynek alapja a fenntarthatóság. Ez viszont nem lehet ellentétben a versenyképességgel. Ez sajnos ma nincs így, emiatt nagyok a kis- és középvállalkozások környezetvédelemmel kapcsolatos terhei. A képviselő-jelölt nagy hangsúlyt helyezne a „szennyező fizet elv” következetesebb érvényesítésére és a betétdíjas rendszerek kiépítésére.
Olajos Péter, az MDF Európa parlamenti képviselője, az európai parlament környezetvédelmi bizottságának tagja elmondta, hogy pártja szemléletváltozáson ment keresztül és öko-programja is van. Olajos Péter nehezményezte, hogy a miniszterelnök-jelölti vitákban a környezetvédelem szó elő sem fordult, ezen változtatni kellene. A korábbi gyakorlat szerint a környezetvédelem a kisebb koalíciós partner konca volt. Erősebb, befolyásosabb politikusok kellenek erre a területre és jóval több pénz. Hiányzik az energia-stratégia, a megújuló források kezelése, nagyobb hangsúlyt kell helyezni az öko-gazdálkodásban, a mezőgazdaságban a környezeti demokráciára és a törvények betartatására.
Illés Zoltán úgy látja, hogy nem értékelődött még fel a környezetvédelem. Magyarországon a vezető politikusoktól azt várják el, hogy például a munkahelyteremtésről, egészségügyről, gazdaságról legyen véleményük. Szerinte inkább leértékelődött a környezetvédelem 1990 óta. Önkritikusan megjegyezte, hogy ez a Fidesz kormány alatt is így volt. Illés Zoltán kritizálta a 2002 és 2006 közötti környezetvédelmet, hiszen jelentősen csökkent a költségvetése, a hatalmi befolyása és a szervezettsége. A struktúrát az elmúlt négy évében szétverték. Kóródi Mária rövid idő alatt megbukott, Persányi Miklós, akit ő is támogatott a tudása miatt, opportunistának bizonyult. Nem használtuk ki az EU adta lehetőségeket sem.
Csőzik László szerint 98 és 2002 között uralta a dilettantizmus a környezetvédelmet. Õ annakidején szurkolt, hogy Illés Zoltán legyen a környezetvédelmi miniszter. Amit ebben a ciklusban tettek: tisztább lett a levegő, mert az erőműveket, veszélyeshulladék-égetőket, szemét-égetőket korszerűsítették, tisztító berendezéssel látták el, az új autópályák, elkerülő utak miatt is tisztább a levegő. Fejlődött a kerékpárút hálózat, elkezdték a Metallochemia és a Nitrokémia kármentesítését, az atomtemető építését. Az elmúlt négy évben forradalmasították a hulladék kezelést, elindult a szelektív gyűjtési rendszer Budapesten is, valamint a termék-visszavételi rendszer és elindult a Vásárhelyi terv. Az agrár környezetgazdálkodási programra 40 milliárd forintot fizettek ki.
Illés Zoltán közbevetette, hogy fel kellene már hagyni annak a badarságnak az ismételgetésével, hogy az autópályák miatt lett tisztább a levegő.
Orosz Sándor az agrár környezetvédelemről beszélt. Ezen a területen lefolytattak egy vitát, és a józanész győzött. Ma már jó irányba halad a mezőgazdaság, a tájgazdálkodás, a gyepek kezelése, a vidékfejlesztés, a turisztika. Az MSZP arra készül, hogy ezt a programot folytatja, de önkritikusan elismerte, hogy korában nem kellett volna erről a területről pénzt átcsoportosítani. Emlékeztetett arra, hogy a Horn-kormány alatti hatalmas jogalkotási munkát Baja Ferenc miniszter és Szili Katalin államtitkár vezetésével végezték el. Abban viszont egyetért Illés Zoltánnal, hogy lemaradásban van az ellenőrzés, a Zöld Kommandó-szerű akció. Szükség van a deregulációs munkára, a feladatkörök tisztítására. Orosz Sándor azt is kiemelte, hogy az MTA vezetésével elkészült a VAHAVA-klímaprogram és ez nagyon fontos, hogy az országgyűlés elé kerüljön.
Olajos Péter, az MDF képviselője Illés Zoltánnal értett egyet abban, hogy a 2002 és 2006-os ciklusban nem történt annyi előrelépés, mint amit Csőzik László mondott. Az SZDSZ lehetne önkritikusabb, a levegő minőségének javulása a korszerűtlen gyárak bezárása miatt is történt.
Illés Zoltán szerint a cégek végezték el ezeket a levegőtisztító fejlesztő beruházásokat. A szemétégetőkkel kapcsolatban elmondta, hogy a hulladékkezelés alapelvei a megelőzés, a válogatás és csak a végén van az égetés és a lerakás. Nálunk pedig mégis elsősorban lerakók épülnek, szelektivitás nélkül. Budapesten a háztartásoknál kellett volna kezdeni a válogatást.
Orosz Sándor szerint a környezetvédelem társadalmi ügy, a gazdaság csak azt végzi el, amit a társadalom rákényszerít. Kiemelte, hogy például az energia-adó és a visszatérítések a cégek környezetvédelmi beruházását segíti elő.
Olajos Péter a városi környezet tarthatatlanságáról beszélt, koszosak, mocskosak az utcák, a tömegközlekedés katasztrofális. 60 évvel a világháború után még mindig vannak omladozó, lövésekkel tarkított házak. Úgy látja, hogy a környezetvédelem XXI. századi technológia, amellyel nagyon sok munkahelyet lehetne teremteni. Csőzik László úgy látja, hogy a környezetvédelem szerepe fel fog értékelődni, Magyarország akkor lesz bölcs, ha előtérbe helyezi ezt a területet, nem csak az Unió elvárásai miatt, hanem azért, mert már érezzük a szélsőséges időjárás hatásait.
Orosz Sándor úgy látja, hogy négy év kevés egy környezetvédelmi program megvalósítására és reméli, hogy újabb négy évet kapnak a folytatásra. Olajos Péter, a Civil szervezetek és az öko-programok támogatásának fontosságáról beszélt. Illés Zoltán megígérte, ha kormányra kerülnek, eredményesebb környezetvédelmi munkát folytatnak, mint az előző ciklusban, és Csőzik László azt a reményét fejezte ki, hogy az SZDSZ Zöld párt is lesz.
Mangel Gyöngyi