Nagykörös környéki úgynevezett Gyöngyvirágos tölgyes páratlan értékű nemcsak hazánkban, hanem Európa szerte is. Az Alföldön korábban gyakori erdőtípus területe nagyon visszaszorult, ma már csak maradványokról beszélhetünk. Ezt a ligetes erdőt, őseink életmódja is alakította, hiszen a tisztásokon állatokat legeltettek, és a tölgyek között a ritkásabb részek között gyümölcsfák is nőttek. Most arról érkezett a hír, hogy vágják a fákat az alföldi város környékén. Több erdőrészletben több hektáros vágások találhatók. Az öreg tölgyek helyére pedig , akácot telepítenek majd. Ez nem nevezhető felújításnak. Néhány évvel ezelőtt a nagyon szép ligetes, gyöngyvirágos aljnövényzetes öreg tölgyest még védelemre akarták felterjeszteni. Mi történhetett? A WWF Magyarország már 1999-ben kezdeményezte, ezeknek a tölgyeseknek a védelem alá helyezését, amely sajnos a mai napig nem történt meg. A Duna-Ipoly Nemzeti Parkkal csak jövő évtől kezdve tervezte volna ezeknek az erdőrészleteknek a Natura 2000-es programba történő bevonását. Ám, elkéstek! A fakitermelés erőteljesen folyik a magánerdei és állami részben egyaránt. Az erdőtörvényt be kell tartani és a fakitermeléseket jóvá kell hagyatni az erdészeti hatósággal. Az Erdőfelügyelet a tízéves üzemterve , amely 1996-ban készült, jó lett volna egyeztetni a természetvédelmi hatósággal. Nem lett volna egyszerűbb a gazdákat, tulajdonosokat, akár szövetkezeteket, állami cégeket is felvilágosítani arról, hogy egyrészt védelemre tervezett területről van szó, hogy milyen értékei vannak ezeknek a régi tölgyeseknek, másrészt pedig arról, hogy eszük ágában sem legyen hozzányúlni, hiszen ez az agrár-környezetvédelmi vagy más európai vidékfejlesztési program keretében sokkal többet ér, mint a faanyag, amit kitermelnek. A WWF Magyarország nem tett arra lépéseket, hogy tájékoztassa ott a környéken lakókat, a környéki tulajdonosokat? - Ez országos probléma is, amelyre a WWF-nek nincsen kapacitása.Itt inkább a természetvédelmi hatóságoknak kellene feltérképezni a védett élőlényeket, a védendő életközösségeket, és ez alapján felhívni a tulajdonosok figyelmét, hogy hol mit tehetnek meg. Az erdőtulajdonosok, elsősorban arra hivatkoznak a z általuk vélt jogos kitermelésről, hogy a kocsányos tölgyeket nagyon nehéz felújítani. a jelenlegi lerontott talajvíz viszonyok miatt. Itt nyilvánvalóan, a rövid távú gazdasági érdekeltség játssza a főszerepet, mivel az akác, az ugye 40-50 éves korában már kitermelhető, tehát gyorsan megtérül. A kitermelt erdőrészletek helyén csak több évszázad során keletkezhet ismét ilyen többkorú, többszintes magas biodiverzitású erdő.
Mangel Gyöngyi